1944. október 1. 

Kijev, Budapest, Kőrösmező

"...a gép lelassított a leszállópályán. Kinézett az ablakon és meglepődött. Hatalmas forgalom volt hajnali háromkor. Ahogy meg tudta ítélni, főleg amerikai és brit gépekkel volt tele a repülőtér, szinte mindegyik körött szorgos tevékenység: kirakodás, bepakolás, tankolás zajlott."

"Teljes sötétben érkeztünk Kijev fölé, hajnali fél három körül. A jelzésváltást követően a kijevi repülőteret hirtelen elöntötte a fény, s a sötétség után minden ragyogó ezüstben csillogott. A reptér zsúfolásig tele volt, jórészt amerikai és brit gépekkel. Háromnegyed háromkor szálltunk ki a gépből."

Szent-Iványi Domokos: Visszatekintés 1941-1972, 216. old Magyar Szemle Könyvek 2016

"…két morózus alak egy fekete autó sötét belsejébe ültette őket. Épületcsontvázak között zötyögtek…"

"Két egyszerű kinézetű, nem túl szívélyes férfi - valószínűleg két megbízható titkos ügynök - vett át minket. Nagyon különböztek zólyomi orosz barátainktól. Újdonsült „vendéglátóink" kocsin elvittek minket az egyetlen épségben maradt kijevi szállodába (Kijev egy része megsemmisült a háborúban)."

Szent-Iványi Domokos: Visszatekintés 1941-1972, 216. old Magyar Szemle Könyvek 2016

"...fényár és roskadásig rakott asztal fogadta őket."

"Először egy nagy terembe vezettek minket, ahol egy óriási asztal roskadásig meg volt rakva mindenféle edénnyel és palackkal. Lenyűgöző lakomával várták érkezésünket. Mivel alig négy-öt órája ettük-ittuk degeszre magunkat Zólyomban, nem töltöttünk annyi időt a büféasztalnál, amennyit az megérdemelt volna. Ahogy végre ágyba kerültem, rögtön mély álomba merültem. Délig aludam, amikor is egyik „vezetőm" tájékoztatott, hogy egy órán belül legyek kész, indulunk Moszkvába."

Szent-Iványi Domokos: Visszatekintés 1941-1972, 216-217. old Magyar Szemle Könyvek 2016

"Skorzeny mit sem sejtve a rátapadó tekintetről, körbesétálta a Vár falának két bástya közötti szakaszát, közben számolta a lépteit."

"Skorzeny ejtőernyős őrnagy kóválygott és méregette a vár falait, hogy szükség esetén miként tudja azt megmászni mindenre kész embereivel."

Pintér István - Faust Imre: Faust Imre visszaemlékezése a nem hivatalos magyar fegyverszüneti delegáció moszkvai útjáról, Párttörténeti Közlemények, 1981. június (27. évfolyam, 2. szám)

"Ő Muráti Hermann, az egyik rádiósunk."

A rádió távírász-jelenet alapja:

"A várpalotában, egy emelettel Tost lakosztálya felett volt a Belügyminisztériumnak egy rövidhullámú adó-vevő állomása, amely 1939 óta működött mint a kormányzó összeköttetése - ha távol volt - a budai várral, és jelenleg, mint főhadsegédnek, volt összeköttetése a csapatokkal. Négy belügyminisztériumi rendőr távírász - Muráti Hermann, Fekete Lajos, Osgyáni László és Hegedűs János - teljesített állandó szolgálatot. A rádióállomás összekötője a kormányzóval Tost Gyula repülő alezredes, szárnysegéd volt. Szeptember közepén beszélt a távírászokkal, hogy - a legteljesebb titoktartás mellett - meg tudnák-e oldani a vár és Moszkva közötti titkos összeköttetést. A rendőr távírászok a Belügyminisztérium tudta nélkül vállalták a feladatot."

Gróf Edelsheim Gyulai Ilona: Becsület és kötelesség 1. kötet, 339. old, Európa Könyvkiadó, Budapest 2018

lyesmi lehetett az ott használt rádió adó-vevő készülék:

Ilyen a Sziklakórházban lévő légó riasztóközpont egyik készüléke:

Még egy adalék a Várbeli rádióállomáshoz, annak története:


"Már mostan, kérem, 1944 szeptemberében... legjobb tudomásom szerint szeptember 29-én, de lehet, hogy valamivel előbb, ez ugye nem százszázalékos adat. . . Egyszóval: telefonhivást kaptam, Tost Gyula alezredes jelentkezett, a kormányzó szárnysegédje. Felszólított, hogy azonnal jelenjek meg a Kormányzóságon, a kapuban egy palotaőr vár majd rám, az felvezet.

Indulni készülök éppen a Várba, amikor belép hozzám Kudar Lajos csendőrezredes... ugye neki is a Belügyben volt a hivatala. Ő az úgynevezett Államvédelmi Központnak volt a feje. .. Azt mondja: „Laci, te most egy titkos, egy legtitkosabb megbízást kapsz majd, ez olyan titkos, hogy még az itteni feletteseidnek sem szabad említést tenned róla!"

- Egyéb részletet nem közölt?

- Csak annyit... illetve azt is csak sejteni engedte, hogy fontos nemzeti érdekről van szó, de olyasmiről, ami egyáltalán nem szolgálja a németeket. Hát ezek után átmentem, tényleg vártak és felvezettek egy szobába, ahol ifjú Horthy Miklós és Tost Gyula vezérkari alezredes vártak rám. Közöltek velem, hogy rádióösszeköttetést kell teremtenem 64 méteres hullámhosszon, ilyen és ilyen adaton. .. megmondták a forgalomhoz szükséges összes adatot. . . és hogy ennek másnap délután 6 órára készen kell lennie. Értettem, hogy miről van szó.

Szó esett a Faragho Gábor-féle fegyverszüneti delegációról? Nem, nem! Egyetlen szó sem!

Tehát ön nem tudta, hogy Faraghóek akkor már útban voltak Moszkva felé?

Így konkrétan nem. . . de azért. .. Hát a delegáció útját, legalábbis Szlovákiáig, Kudar Lajos

készítette elő. - Ő sem említette konkrétan, de tulajdonképpen pontos közlés nélkül is tudtomra hozta, hogy erről van szó.

- Tehát nyilvánvaló volt ön előtt, hogy a titkos megbízása a Moszkva és a Vár közötti rádiókapcsolat létrehozására vonatkozott?

- Én ezt pontosan megértettem. Éppen ezért kifejtettem az aggályaimat is, hogy ez borzasztó rizikóval jár. Mert - mint szakmabeli - tudtam, hogy a németeknek fent az Úri utcai követségükön egy 50 főből álló lehallgató részlegük működik. Ha mi megjelenünk ezzel a 64 méteres hullámhosszal, ami addig használatlan volt, ezt a németek nyomban észreveszik és borzasztó

könnyen bemérhetik. De Tost alezredes megnyugtatott, hogy olyan chiffre-t használnak, amelyik gyakorlatilag megfejthetetlen, és hogy nagyon fontos nemzeti érdek. . .

- Ezután hozzáfogott?

Műszakilag nagyon nehéz volt. Többek között egy kristályt kellett becsiszolni a 64 méteres hullámhossznak megfelelő rezgésszámra. Dehát - úgy mondták - pénz nem számit, csak az, hogy elkészüljön! Bevontam a munkába egy Szőnyi György nevû rádiótechnikust, aki a Fehérvári úton működő rendőri. .. ahol a bűnügyi körözéseket adták le és más ilyen rendőri dolgokat. Nagyon ügyes rádiós volt, ugye. .. A Vár udvara felett húztuk ki az antennákat. Időre elkészültünk az egésszel. .. Az egész berendezés. . tehát az adó-vevő... ez a Várban, közvetlenül a szárnysegédi iroda felett volt, a második emeleten, így a kommunikáció a rádióállomás és Tost alezredes között, csak néhány lépcső megtételét igényelte . .. Négy rádiótávírászom volt beosztva, 24 óra szolgálat után 24 óra  pihenő .. ..Ők ugye leadták, illetve felvették a morzejeleket, ezek számcsoportokat adtak ki. .. Utasítás volt rá, hogy csakis a Tost által felhozott táviratok adhatók le és a felvett táviratokat kizárólag Tost alezredes kezéhez kell továbbítani. 

Ki fejtette meg a rejtjeles táviratokat?

Talán Tost alezredes maga. Állítólag részt vett ebben Horthy István özvegye is. Dehát ez már kívül esett a mi illetékességünkön."

Bokor Péter: Végjáték a Duna mentén - interjúk egy filmsorozathoz, RTV-Minerva-Kossuth, Budapest 1982, 299-303. old. Szentléleky László interjú

A rádiós jelentek megírásában sokat segített Lázin Miklós, tőle tudtam meg többek között azt, hogy az üzenetváltásokra csak rövid időablakok álltak rendelkezésre:

Moszkva Budapest télen 100 és 80 méteres hullámhossz körül oda-vissza általában este hat-héttől durván nyolcig-kilencig könnyen megy és van egy reggeli időablak is a mindenkori aktuális téli napfelkelte előtt egy-három órával.

Azt gondolom, télen ez a legstabilabb, és megfelelő irányban kihúzott antennával a jelek is kellően koncentrálhatóak.”

Részlet Lazin Miklós nekem küldött leveléből

"Atzél Ede kimagaslott a nyitott dzsipből. Szemét résnyire húzta a szél ellen. … Hatszáz kilométeres út várt rájuk."

"Október 1-én, szép időben, kora reggel két nyitott dzsippen indultunk neki a kb. 600 km-es útnak a Tatárhágó felé. Késő délután érkeztünk Gasztyilovics tábornok új hadiszállására, mely már a Kárpátokban, Kőrösmező közelében volt. Gasztyilovics tábornok igen szíves vendéglátással fogadott bennünket. Ittjártunk óta a frontnak ezen a részén igen nagy változások történtek. Az egész front mozgásban volt, s a szovjet csapatok mindenütt előretörtek, s Kőrösmező, ha romokban is, de már a kezükön volt."

Pintér István - Faust Imre: Faust Imre visszaemlékezése a nem hivatalos magyar fegyverszüneti delegáció moszkvai útjáról, Párttörténeti Közlemények, 1981. június (27. évfolyam, 2. szám)

"Ötezret is eléri a magyarok vesztesége … Megéri ez nekik? … Mi engedjük őket visszavonulni.  … könnyebb lenne, ha nem  robbantanák fel a közműveket."

"Gasztyilovics tábornok tájékoztatott bennünket az utolsó napok eseményeiről, s a magyar csapatok veszteségét kb. ötezer főre becsülte. — Szükség van erre a feleslegesen nagy véráldozatra ? — kérdezte, s tekintettel a kialakuló fegyverszünetre, javasolta, hogy Farkas Ferenc keressen hozzájuk kapcsolatot és a visszavonulásainál ne rombolja szét a közműveket, mert ezzel a szovjet csapatok előrenyomulását lényegesen úgysem tudja hátráltatni. Megígértük, hogy Farkas Ferenc tábornokot felfogásáról informálni fogjuk és ezenkívül leszögeztük, hogy elgondolásait mi is helyeseljük. Már késő este volt, amikor elbúcsúztunk tőle és vezérkari tisztjétől. Egy épségben maradt parasztházban, közvetlenül az első vonal mögött, pár órát pihenővel töltöttünk."

Pintér István - Faust Imre: Faust Imre visszaemlékezése a nem hivatalos magyar fegyverszüneti delegáció moszkvai útjáról, Párttörténeti Közlemények, 1981. június (27. évfolyam, 2. szám)