"...egy hivatalos nyilatkozatot is közzétettek, Bukaresthez címezve; Magyarország elhatározta, hogy megvédi határait és nem kezdeményez semmifajta támadó hadműveletet. Bizonyos javaslatokat tettek a két ország közötti súrlódások csökkentésére (amiket Románia elfogadott).4
4 Ezek közt az is szerepelt, hogy mindkét ország tartózkodik az egymás etnikai kisebbségének letartóztatásától vagy internálásától, és attól is, hogy katonai szolgálatra behívja azokat. Az augusztus 24-én tett néhány közvetlen rendszabályt is visszavonták (az erdélyi kijárási tilalmat és a helyi román sajtó szüneteltetését). A barátságosság nem terjedt ki a sajtóra, amely továbbra is keserűen támadta Romániát a fegyverletétele miatt."
C.A. Macartney: Október tizenötödike - A modern Magyarország története 1929-1945 II. rész 404. oldal Gede Testvérek Bt. Budapest, 2006"Veesenmayer kívánsága az volt, hogy Bárdossy László volt miniszterelnök és külügyminiszter vegye át a Külügyminisztérium, Ruszkay Jenő vezérőrnagy pedig a Honvédelmi Minisztérium vezetését, Reményi-Schneller Lajos és Jurcsek Béla tartsa meg addigi pénzügyi, illetve földművelésügyi tárcáját."
Hennyey Gusztáv: Magyarország sorsa Kelet és Nyugat között 77. old. Európa Kiadó Budapest, 1992"Kértem a kormányzót, ne tárgyaljon a követtel, engedje át nekem a megbeszélés folytatását. Nem tartottam államfői tekintélyével összeegyeztethetőnek, hogy alkudozzék a követtel."
Lakatos Géza: Ahogy én láttam 117. old. Európa Könyvkiadó Budapest 1992"...Magyarországon haderejük összlétszáma ekkor, az SS-és Gestapo-alakulatokkal együtt még csak 65-70 ezer fő volt..."
Kádár Gyula: A Ludovikától Sopronkőhidáig Magvető Könyvkiadó Budapest, 1978 718. old"Hanem hogy most hirtelen kihasználják az alkalmat! A lehetőséget! Mert ez kétségkívül nagy lehetőség lett volna, nekem alig volt ellene más eszközöm, mint a blöff."
Bokor Péter: Végjáték a Duna mentén - interjúk egy filmsorozathoz, RTV-Minerva-Kossuth, Budapest 1982, 203. old., (Veesenmayer interjú)"Hitler, bár a Lakatos-kormány kinevezése nem volt ínyére, az adott pillanatban többet nemigen tehetett: a Harmadik Birodalom számára az a biztosíték, hogy a magyar katona nem fordítja fegyverét a Wehrmacht és az SS ellen, elegendő volt."
Karsai Elek: “Szálasi naplója” 375. old. Kossuth Könyvkiadó Budapest, 1978"Jelentkezett Vörösnél Greiffenberger is és tájékoztatta őt a Budapest körül elhelyezett csapatokról. Ez azonban láthatóan nem nyugtatta meg. Tisztában volt vele, miként Vörös is, hogy a kritikus harctéri helyzetben a német hadvezetésnek nem áll módjában, hogy erélyes katonai lépéseket tegyen a kormányváltás megakadályozására."
DOMBRÁDY LÓRÁND VÖRÖS JÁNOS A M. KIR. HONVÉD VEZÉRKAR ÉLÉN MAGYARORSZÁG NÉMET MEGSZÁLLÁSÁNAK IDŐSZAKÁBAN (1944. ÁPRILIS 19 - 1944. OKTÓBER 16.)"A kormányzó, hogy eleget tegyen a német kívánságoknak, elfogadta e két utóbbi minisztert, ám Bárdossy és Ruszkay kinevezését elutasította."
Hennyey Gusztáv: Magyarország sorsa Kelet és Nyugat között 77. old. Európa Kiadó Budapest, 1992"Külügyminiszternek mindenáron magát Sztójayt akarta a nyakamba varrni, majd Marosy Ferenccel, a közismerten németbarát magyar diplomatával s külföldön követtel, mi több, Bárdossyval kísérletezett. Csatay újabb kinevezését minden erővel ellenezte, … Veesenmayer azt akarta még, hogy Endre László munkaügyi miniszter legyen, Jurcsek a közellátás és a földművelés élén, ezenkívül miniszterelnök-helyettes.(!) Ne felejtsük, Jurcsek a követ legbizalmasabb barátja és fő besúgója volt. Pénzügyminiszternek továbbra is Reményi-Schnellert akarta..."
Lakatos Géza: Ahogy én láttam 117-118. old. Európa Könyvkiadó Budapest 1992"Így egy alkudozás vette kezdetét, ami három nap múlva a szokásos kompromisszummal végződött. A németeknek sikerült megtartaniuk Reményi-Schnellert és Jurcseket, két legmegbízhatóbb és legeredményesebb gazdasági szakértőjüket és — mellesleg — a két legjobb informátorukat..."
C.A. Macartney: Október tizenötödike - A modern Magyarország története 1929-1945 II. rész 406. oldal Gede Testvérek Bt. Budapest, 2006"Horthy igazi, hatékony “kormánya" Lakatosból, Hennyeyből, Csatayból, Vörösből, a két kabinetiroda főnökéből: Ambrózyból és Vattayból, Tost szárnysegédből, Lázár testőrparancsnokból, fiából és menyéből állt."
C.A. Macartney: Október tizenötödike - A modern Magyarország története 1929-1945 II. rész 407. oldal Gede Testvérek Bt. Budapest, 2006"A román kiugrás után borzasztó híreket kaptunk Bukarestből, a romániai német seregek katasztrofális vereségéről. Ott nekünk két hadseregünk volt, azok tulajdonképpen megsemmisültek. Két nap múlva a románok hadat üzentek! Magyarországon alig volt akkor német erő."
Bokor Péter: Végjáték a Duna mentén - interjúk egy filmsorozathoz, RTV-Minerva-Kossuth, Budapest 1982, 203. old., (Veesenmayer interjú)"Románia két nap múlva a Szovjetunió oldalán aktívan hadba lépett Németország ellen."
Hennyey Gusztáv: Magyarország sorsa Kelet és Nyugat között 76. old. Európa Kiadó Budapest, 1992"...a bukaresti német katonai parancsnokság elrendelte a főváros legfontosabb objektumainak bombázását, és a rendelkezésre álló alakulatokat felvonultatta Bukarest ellen."
Vigh Károly: Ugrás a sötétbe, 11. old. Akadémia Kiadó, Budapest 1979"...a román vezérkar kötelezettséget vállalt, hogy biztosítja a német csapatok szabad elvonulását nyugat felé."
Vigh Károly: Ugrás a sötétbe, 11. old. Akadémia Kiadó, Budapest 1979“Románia 1944. augusztus 25-én üzent hadat Németországnak, de nem azért, mert erre ekkor már bármi kötelezte volna, hanem azért, mert Hitler utasítást adott román célpontok bombázására és a román hadsereg megtámadására”
Ungváry Krisztián: Kiugrás a történelemből - Horthy Miklós a világtörténelem színpadán, 62-63. old, Open Books, Budapest, 2022"Ez a nyilatkozat és Bukarest bombázása megtette a maga hatását. A román rádió bejelentette: a kormány hadiállapotban állónak tartja magát Németországgal, a román csapatok megkezdték a bevonulást Erdélybe..."
Vigh Károly: Ugrás a sötétbe, 11. old. Akadémia Kiadó, Budapest 1979"Románia immár a Szovjetunióval szövetségben, biztonságban érezte magát. Ebből a pozícióból augusztus 31-én hadat üzent Magyarországnak. Mihály király azt is bejelentette: a román csapatok fel fogják szabadítani a magyarok által német segítséggel elfoglalt Észak-Erdélyt."
Kanyó András: Horthy és a magyar tragédia, Népszabadság könyvek 2008, 269. old"...a Vörös Hadsereg nem fegyverzi le a román hadsereget, meghagyja teljes fegyverzetét, sőt segítséget nyújt Romániának abban az esetben, ha a Vörös Hadsereggel együtt hajlandó részt venni a fasiszta koalíció elleni harcban Erdély északi részének felszabadításáért."
Vigh Károly: Ugrás a sötétbe, 11. old. Akadémia Kiadó, Budapest 1979"Lakatos Géza, aki addigra már miniszterelnök lett, megnyugtatta Telekit, hogy nem lesz Dél-Erdély ellen katonai akció. Ez nekünk igen lényeges kívánságunk volt."
Bokor Péter: Végjáték a Duna mentén - interjúk egy filmsorozathoz, RTV-Minerva-Kossuth, Budapest 1982, 213. old., (interjú erdélyi magyarokkal)"életbevágóan fontosnak tartjuk: ne történiék semmi olyan, ami a román-magyar viszonyt megterhelhetné."
Bokor Péter: Végjáték a Duna mentén - interjúk egy filmsorozathoz, RTV-Minerva-Kossuth, Budapest 1982, 212. old., (interjú erdélyi magyarokkal)"[Hennyey] teljes megértést tanúsított a magyar-román kérdésben - abban, hogy nem szabad Dél-Erdély ellen katonai akciót kezdeni, egyáltalán: semmit sem szabad elkövetni, ami a magyar-román viszony jövendő alakulását megterhelhetné."
Bokor Péter: Végjáték a Duna mentén - interjúk egy filmsorozathoz, RTV-Minerva-Kossuth, Budapest 1982, 214. old., (interjú erdélyi magyarokkal)