1844. szeptember

Az tény, hogy Vachot ötlete volt és ő is fizette Petőfi új ruhatárát. Azt, hogy Petőfi hogyan viselte a szélsőségesen magyaros ruházatot, csak találgatni tudjuk. Illyés így gondolta:

"A fiatalemberről egyre több szó esik, s Vachot, az üzletember rajta van, hogy minél több essék. Elébe siet a költő bolondériáinak; a betyáros hangulatok dalnokát a szüreti mulatságok magyar ruhájába öltözteti, annál is inkább, mert a honi ipar nagy jelszava is a levegőben van. A néldalszerűségbe szédült fiú a gyermekek angyali tetszelgésével hordja a kucsmát, a Csokonai-bekecset, a nyakbavető mentét és kezében a hatalmas csákányt. A pantallós, cilinderes közönség megáll a járdán (mert az eleven színházi kelléktár az úttesten rohan) ..."

Illyés Gyula: Petőfi Sándor, Móra Könyvkiadó, Budapest, 1989, 121. old.

Ugyanez Kerényinél így jelenik meg:

"Ráadásul Vachot Imre segédszerkesztőjét Pönögei Kis Pál népköltő jelmezében járatta, mint a Pesti Divatlap élő reklámját: " ... rövid prémes [!] dolmány, úgynevezett kancamente, minőt lelki rokona, Csokonai Vitéz Mihály is viselt, azután sújtásos szűk magyar nadrág, túri süveg vagy kucsma darutollal, sarkantyús kordován csizma, fokos és makrapipa ... " ... A németes, biedermeier divatot követő Pest-Budán élénk feltűnést keltett magyaros ruhát versei mecénásánál, Tóth Gáspárnál csináltatta Vahot, persze Petőfi költségére. Azonban mindketten elégedettek lehettek: a szerkesztő megkapta a közfeltűnést, a költő viszont — aki mindig is kapható volt némi polgárpukkasztásra — erre a télre megoldotta ruhagondjait."

Kerényi Ferenc: Petőfi Sándor élete és költészete, Osiris 2008, 137. old.

A helység kalapácsát nem másolom ide terjedelmi okok miatt, ezen a linken megtalálható: A helység kalapácsa

Annyi bizonyos, hogy paródiának írta, de hogy kit parodizált, máig vitatkoznak rajta:

" ... sokasodtak a megválaszolatlan kérdések: kit vagy mit parodizált Petőfi? Az irodalmi apjaként tisztelt Vörösmartyt? Az évtizede halott hőseposzt? Versben a prózai műfajok, jelesül a novella modorosságait? Osszián terjedő kultuszát? "

Kerényi Ferenc: Petőfi Sándor élete és költészete, Osiris 2008, 140. old.

Császár Ferenccel talán itt kezdődött az ellenségeskedés:

"Petőfi két részletben adta át kéziratait az Aradi Vészlapok számára, megannyi új, Pesten írott verset. ... Személyesen legalább egyszer ... találkoztak; ekkor meg is vitathatták a kéziratokat. Érdekes a pillanat: két ízlésvilág, sőt két világlátás találkozása. Császár a hét versből hármat vörös plajbásszal kihúzott ... A Szerelem- és pipadalt Petőfi megmentette egy új címmel (Dal a szivarról) és az első két versszak ennek megfelelő átírásával. Ilyen autográf javítás látható a Vándorélet zárósorában is (farba rúgnak —» elfelednek), míg a vers egy másik helyén a szerkesztő javította a pórias bagóz-t csihol-ra."

Kerényi Ferenc: Petőfi Sándor élete és költészete, Osiris 2008, 133. old.