1944. augusztus 25. 

Budapest – Budavári Palota, VI. kerület, Úri utca

A Rosenberg Lipót-féle kapcsolatfelvételi kísérletről nagyon kevés információt találtam, ezeket itt mind felsorolom. Ahogy látható, eltérnek a források, hogy melyik szovjet marsall volt Rosenberg ismerőse: Tyimosenkó vagy Vorosilov. Én Gosztonyi Péternek hittem, Vorosilovot írtam a regényben.


"Augusztus elején Rosenberg Lipót felvidéki (egyébiránt zsidó származású) földbirtokos adta az ötletet. Azzal jelentkezett az irodánál, hogy a húszas években Tyimosenko marsall többször is járt Magyarországon lóvásárlás ügyében. S mint maga is lótenyésztő, személyesen kísérgette, s jó kapcsolat alakult ki közöttük. Felvetette, hogy ezt az ismeretséget - amelyet barátságként aposztrofált - fel lehetne használni a szovjetekkel történő érintkezésre."

Kanyó András: Horthy és a magyar tragédia, Népszabadság könyvek 2008, 268. old

"...ifj. Horthy Miklós megkérdezte tőle, vajon ő maga vállalná-e, hogy átmegy a fronton, s felveszi a kapcsolatot a szovjet tábornokkal, Rosenberg igent mondott. Ezután találkozott a kormányzóval is, aki intézkedett, hogy lássák el a szükséges okmányokkal. Az előkészületek közben összeismertették Zsedényi Zoltán vezérőrnaggyal, a Kárpátok előterében, védőállásban lévő 2. páncélos hadosztály parancsnokával. Az ő alárendeltségébe tartozó seregtest által ellenőrzött szakaszon kellett volna a parlamenternek a frontvonalon átmenni, és a szemben álló szovjet seregtestek vezérkarával a kapcsolatot felvenni."

Kanyó András: Horthy és a magyar tragédia, Népszabadság könyvek 2008, 268. old

"Augusztus elején Rosenberg Lipót, zsidó származású felvidéki földbirtokos — hivatkozva a Timosenkóhoz fűződő korábbi “barátságára” — vállalkozott rá, hogy kormányzói gépkocsin elhagyja Husztot és kapcsolatot keres a marsallal. Amikor Timosenkó a 20-as években lóvásárlás végett többször megfordult Magyarországon, útjain Rosenberg kalauzolta őt."

Vigh Károly: Ugrás a sötétbe, 54. old. Akadémia Kiadó, Budapest 1979

"...így az ifj. Horthy Miklós vezette „kiugrási iroda" igyekezett megfelelő embert a moszkvai kapcsolatok megteremtésére előkeríteni. Találtak is egy Rosenberg nevű felvidéki földbirtokost, aki Vorosilovval való barátságára hivatkozva, vállalkozott az útra."

Új Látóhatár, 1969 (12. évfolyam, 1-6. szám)1969 / 5. szám / Gosztonyi Péter: A magyar–szovjet fegyverszüneti tárgyalások (1944. október)

„Rosenberg zsidó származású felvidéki földbirtokos volt. Erről sokat mesélt, amikor Husztra vittem. Nagyon gazdagnak adta ki magát. Csak staniolba csomagolt Havannát szívott és rém válogatott. Ennyit közvetlen benyomásomról. Csodálkoztam, hogy erre a küldetésre vállalkozott, mert nem épp bátornak nézett ki. Mesélte, hogy Vorosilov barátja és mindent el tud intézni. Állítólag hamis papírokkal élt a Felvidéken. Barátai dolgozták meg és elküldték ifj. Horthy Miklóshoz, hogy felajánlja szolgálatait az átállásra. Nem túlságosan ellenőrizték le és lehet, hogy mindez csak mese volt. …" G. L. szk. ezredes levele a szerzőhöz, 1969. február 25.

Új Látóhatár, 1969 (12. évfolyam, 1-6. szám)1969 / 5. szám / Gosztonyi Péter: A magyar–szovjet fegyverszüneti tárgyalások (1944. október)

"Most kapott Miklóspapa egy jegyzéket a német követségről, amiben követelik, hogy szüntesse be a várból  leadott rádióüzeneteket!"

"...Horthy megkérdezte tőle, hogy kapcsolatba tudna-e lépni az angol-amerikai szövetségesekkel a magyar kormány nevében. Három nappal később, augusztus 26-án két üzenetet is küldtek Londonba."

CLAERWEN HOWIE AGENT BY ACCIDENT Muizenberg, Lindlife, 1997

"Leállíttatta, mert szóban azzal fenyegetőzött a német katonai parancsnok, hogy szétlöveti a Várat, ha nem hagyjuk abba."

"Edmund Veesenmayer, a Harmadik Birodalom magyarországi megbízottja azonnal a várba sietett és követelte a rádióadások beszüntetését."

CLAERWEN HOWIE AGENT BY ACCIDENT Muizenberg, Lindlife, 1997

"Howie erőfeszítései valójában nem bizonyultak nagyon sikeresnek. Egy üzenetet továbbított a Palota adóvevőjén: közölte azt az ajánlatot, amelynek elfogadására Horthyt júliusban rábeszélték, de ennek az lett a következménye, hogy a „német parancsnok állítólag" azzal fenyegetőzött, hogy szétlöveti a várat nehéz tüzérséggel, ha ez az „ostobaság" nem marad abba. Howie és emberei visszatértek a saját, kevésbé hangos adóvevőjük használatára, de a németek még ezt is le tudták hallgatni, mivel, amikor az adóvevőt használták, akkor a németek repülőket küldtek a Vár fölé. Horthy kénytelen volt Howie-t egy vidéki rejtekhelyre elküldeni."

C.A. Macartney: Október tizenötödike - A modern Magyarország története 1929-1945 II. rész 418. oldal Gede Testvérek Bt. Budapest, 2006

"Kora reggel óta lebegtek a kakastollak a levegőben a hatodik kerületi gyűjtőtáborban."

"Augusztus közepén Eichmann részletes tervet készít, mely meghatározza, hogy napról-napra melyik kerület melyik utcájának zsidóságát szállítják a békásmegyeri téglagyárba. A deportálás kezdetének dátumát is kitűzi: augusztus 26. Gyülekeznek a vagonok a főváros körül, Wisliceny különítménye is megérkezik és feltűnnek Budapest utcáin a rettegett kakastollasok is. "

Stern Samu: Emlékirataim - Versenyfutás az idővel! - A “zsidótanács” működése a német megszállás és a nyilas uralom idején, Bábel Kiadó, Budapest, 2004, 336. old.

"A magyar belügyminiszter imént közölte Eichmann obersturmbannführerrel, hogy korábbi nyilatkozatával ellentétben, a kormányzó parancsára most azt az utasítást kapta, kezdje meg f. hó 28-án a budapesti zsidók koncentrálását öt nagy táborba, amelyek a város területén kívül létesítendők; anélkül, hogy e táborokból az elszállítás birodalmi területre tervbe lenne véve."

A Wilhelmstrasse és Magyarország, Német diplomáciai iratok Magyarországról 1933-1944, A Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete, 1968, 898. old

Itt Edelsheim Ilona összekever két hasonló eseményt: az eleje az augusztus végi esetre vonatkozik, de az esztergomi páncéloshadtestet még júliusban hozatták fel, lsd. a 1944. július 5-6. fejezetet

"...a kormányzó a kormány megkerülésével közvetlenül adott parancsot Ferenczynek az augusztus 26-ára a Gestapo által előkészített deportálásnak fegyveres erővel való megakadályozására is, hogy gondoskodott az esztergomi páncéloshadtestnek Budapestre jöveteléről..."

Gróf Edelsheim Gyulai Ilona: Becsület és kötelesség 1. kötet, 318. old, Európa Könyvkiadó, Budapest 2018

"A kormányzó dél körül adta át a korábban megírt jegyzéket a futárnak."

"Reményi Schneller csak ezután - augusztus 25-én - meri a magyar kormánynak a deportálás megtagadásáról szóló jegyzékét Wesenmayer német követnek átnyújtani."

Stern Samu: Emlékirataim - Versenyfutás az idővel! - A “zsidótanács” működése a német megszállás és a nyilas uralom idején, Bábel Kiadó, Budapest, 2004, 339. old.

"A kormányzó lelkiismeretével nem tartja összeegyeztethetőnek, hogy a zsidókat külföldre vigyék, ezért azt megtiltja."

"...a zsidókérdéshez megjegyezte, néhány napon belül megkezdi a zsidók eltávolítását Budapestről, akiket a városon kívül fekvő táborokban gyűjtenének össze. De lelkiismeretével továbbra sem egyeztetheti össze, hogy azoknak a birodalomba történő deportálásához hozzájáruljon, és ehhez megértést kér a Führertől."

A Wilhelmstrasse és Magyarország, Német diplomáciai iratok Magyarországról 1933-1944, A Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete, 1968, 900. old

"…asztalán ott feküdt a hajnalban kapott távirat Himmlertől. Az SS birodalmi vezetője azonnali hatállyal legszigorúbban megtiltotta magyar zsidók bárminő deportálását a birodalomba."

"...az SS birodalmi vezető parancsát, amely azonnali hatállyal legszigorúbban megtiltja a magyar zsidók bárminő deportálását a birodalomba."

A Wilhelmstrasse és Magyarország, Német diplomáciai iratok Magyarországról 1933-1944, A Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete, 1968, 900. old

"Himmler célja a deportálások leállításával nyilvánvalóan az volt, hogy a román fordulat utáni bizonytalan helyzetben ezzel is hozzájáruljon ahhoz, hogy Magyarországot ... megtartsa a német szövetségben..."

Bokor Péter: Végjáték a Duna mentén - interjúk egy filmsorozathoz, RTV-Minerva-Kossuth, Budapest 1982, 356. old, (Aggteleky interjú)

"Himmler maga állította le a deportálást! Ugyanis Schellenberg meggyőzte, hogy tárgyalni kell a nyugatiakkal, és ennek minimális előfeltétele volt a deportálás megszüntetése."

Bokor Péter: Végjáték a Duna mentén - interjúk egy filmsorozathoz, RTV-Minerva-Kossuth, Budapest 1982, 192. old, (Höttl interjú)

Macartney augusztus 24-éről:


"Ugyanezen az eseményekkel zsúfolt napon Himmler (feltehetően a román helyzet hatására) váratlanul felajánlotta, hogy hajlandó tárgyalni a zsidók deportálásával kapcsolatos feltételekről.  … Himmler éjfélkor azt táviratozta vissza, hogy elfogadja a javaslatokat és elrendelte a deportálások azonnali leállítását."

C.A. Macartney: Október tizenötödike - A modern Magyarország története 1929-1945 II. rész 401-402. oldal Gede Testvérek Bt. Budapest, 2006.