"A szikrázó csillárok alatt több méter hosszan roskadoztak az asztalok: pezsgő, kaviár, vodka, … A főcímet még látták: A jégmező lovagja..."

"Az oroszok igen kifinomult művészi érzékkel vannak megáldva, továbbá nagyon szeretik a tréfát és az ünneplést. Miután Kuznyecov tábornok elővarázsolta Tarnayt az összes jelenlévő orosz tiszt lelkes támogatásával, úgy döntött, ezt a fontos eseményt meg kell ünnepelni. Úgyhogy megint vodkát és kaviárt kaptunk, majd hajnali 3 felé átvittek minket egy nagy terembe, ahol mi is megnézhettünk egy Alekszandr Nyevszkijről készült nagyon jó orosz filmet, a Jégmezők lovagját."

"Tehát kiadhatom a parancsot az első és a második seregnek is, hogy vonuljanak vissza a Tisza–Bodrog-vonalra, a nélkülözhető többi csapatot pedig Budapestre irányítom."

"A vezérkar főnöke ugyanis október 12-én — a német hadvezetőség hozzájárulása nélkül — a 2. hadseregnek is elrendelte a Tisza mögé való visszavételét. Az erdélyi hadseregnek a Tokaj-Polgári Tisza-szakaszra kellett visszavonulnia."

Vörös naplója alapján Horthy nem árulta el az igazi okát annak, amiért Utassy az oroszokhoz átmegy:

"...egy tapasztalt vezérkari tiszt átküldését kéri a Magyarország területén álló szovjet haderő parancsnokához."

"Éjfélkor még mindig Kuznyecov irodájában voltunk. Hajnali fél 3-kor két rádiótáviratot küldtünk, az első (a 13.) egy rövidebb volt, amelyben a Vár 7. számú rádiótáviratának részleges megismétlését kértük. A 14. szövege a következő volt:

Egy magas rangú vezérkari tiszt fehér zászlóval azonnal induljon el parlamenterként Kistelekről Szegedre, ahol jelentkezzen az orosz rohamosztag parancsnokánál részletek megbeszélése végett. Szolnoktól délre a Tisza vonalán az orosz csapatok nem fognak támadni. Erről a szakaszról az összes erőt vissza lehet vonni Budapestre..."

"14. rádiótáviratunkban kértük, hogy Kistelekről küldjenek Szegedre egy magas rangú vezérkari tisztet vagy tábornokot parlamenterként, hogy beszéljen az ottani orosz harci egység parancsnokával. Szolnoktól délre, a Tisza mellett az orosz csapatok nem fognak támadni. Erről a területről minden magyar csapatot azonnal Budapestre lehet irányítani. Kérjük, haladéktalanul tájékoztassanak a végrehajtásról. Oroszok nem értik, ezt miért nem hajtották már végre. Azt tanácsolják, hogy a fegyveres erőket is vonjuk vissza. Ha szükséges, kérjük, teremtsenek összeköttetést számunkra Lajival."

“Egy nappal a fegyverszünet aláírása után, október 12-én Faragho táviratban kérte egy kompetens vezérkari tiszt átküldését a 2. Ukrán Fronthoz” “aznap éjjel Utassy Loránd ezredest küldték el..."

"Másnap az oroszok azt kérték, hogy Budapestről küldjenek Szegedre egy parlamentert, akivel letárgyalhatják a katonai együttműködést."

"Október 12-én hajnali 2 óra 30 perckor Faragho azt a táviratot küldte, hogy azonnal menjen át egy magasabb rangú tiszt az arcvonalon Szegedre a „részletek tisztázása végett"."

"A szovjet vezérkar kérése volt, hogy a 2. ukrán front főhadiszállására küldjenek egy magyar vezérkari tisztet, akivel a két hadsereg közötti együttműködést és az átállás katonai részleteit megbeszélhetik. Erre a feladatra hosszú késlekedés után Utassy Loránd ezredest, a HM hadifogoly osztályának vezetőjét jelölék ki..."

"A Faragho Gábor vezette fegyverszüneti delegáció 14. számú rádiótávirata:

„Moszkva, 1944. október 12. 2 óra 30. Idősebb vezérkari tiszt induljon azonnal parlamenterként, fehér zászlóval Kistelekről Szegedre. Jelentkezzék az ottani orosz harccsoport parancsnokánál a részletek megbeszélése céljából. Orosz csapatok Szolnoktól délre, a Tisza vonalán beszüntetik a támadást. Erről a frontról minden csapatot átcsoportosíthatunk Budapestre."

"...befutott oda a magyar vezérkari főnök visszavonulási parancsa azzal, hogy vegyék úgy, mintha a német beleegyezés is megérkezett volna."

"Az a távirat, amit a vezérkar főnöke október 12-én Guderiánhoz intézett, már az átállási elgondolás része volt. Vörösnek abból kellett kiindulnia, hogy a debreceni csata elveszett, Debrecentől délnyugatra csak rendkívül gyenge erők vannak, és így az ország közepe nyitva áll a szovjet csapatok előtt, a Debrecentől keletre, Erdélyben és az Erdős-Kárpátokban lévő erőket viszont a bekerítés veszélye fenyegeti. Ilyen indokolással kérte Vörös, hogy a német vezérkar főnöke még aznap rendelje az összes magyar erőket a Dél Hadseregcsoport alá, és a frontot két lépcsőben vonja vissza a Tisza–Bodrog vonalra, viszont az így felszabadult erőket délen vessék be. Meg sem várva a német választ, az intézkedés szövegét az 1. és 2. magyar hadseregnek is megküldte - azzal a kiegészítéssel, hogy vegyék olybá, mintha már a német parancs meg is érkezett volna."

"A magyar vezérkar főnöke ezen a napon egyébként még olyan központi intézkedést is kiadott, hogy minden nyugat felé gördülő csapatszállítmányt - eredeti rendeltetésétől függetlenül Budapestre kell irányítani."

"Pár perc múlva sisteregve ömlöttek a mondatok az ellentáviratra."

"A magyar és német vezérkar főnökei között valóságos „táviratpárbaj" folyt. Guderian - ugyancsak október 12-én - elvetette Vörös frontvisszavételi inditványát is. A következő napon a magyar vezérkar főnöke mindkét német tiltakozást visszautasította és közölte, hogy kitart mind a 10. hadosztály Budapestre szállítása, mind pedig a két magyar hadsereg haladéktalan visszavonása mellett. Helytelenítette, hogy Budapest térségének védelmét a német csapatok vegyék át. Mindezek után Vörös János október 14-én kiadta az 1. és a 2. hadsereg visszavonulására és a nélkülözhető csapatok Budapestre küldésére vonatkozó parancsát. Az utóbbi intézkedésben egy olyan elgondolás is elképzelhető, hogy - mivel a kormányzó nem volt hajlandó a fővárost elhagyni - az 1. és 2. hadsereg visszavételével Budapest térségében a német csapatok mögött erőfölényt terveztek létrehozni, amelynek birtokában majd a magyar fővezérség határozhatná meg a cselekvés mérvét, irányát és feladatát."