Petőfi szerencséjére Görgei művelt és jóízlésű ember volt.
"Az ügyet végül a főparancsnok oldotta meg. Görgey, akinek kedvenc költője volt Petőfi, a poétát szabadlábra helyeztette, Klapkát pedig tiszti küldöttség követte meg."
Kerényi Ferenc: Petőfi Sándor élete és költészete, Osiris 2008, 445. old.
Édesanyja halála napján Pesten volt.
"Május 17-én ragadta el az "epekór", azaz a városban dúló kolerajárvány. Halálát a gyerekkori barát, Sass István konstatálta, és akár férjét, őt is Székács József, a pesti evangélikus gyülekezet magyar lelkésze temette, aki annak idején Csapó Etelkát is konfirmálta és búcsúztatta."
Kerényi Ferenc: Petőfi Sándor élete és költészete, Osiris 2008, 445. old.
Aranyék nem tudták tovább ellátni kisfiát, így el kellett hoznia.
"Miközben a főváros népe Budavár bevételét ünnepelte, Petőfi Szalontára indult kisfiáért, akit Aranyék nem tudtak tovább tartani, részben anyagi okokból, részben mivel a szalontai aljegyző fogalmazó lett Szemere Bertalan belügyminisztériumában, és május 24-én indult is Debrecenbe, az állás elfoglalására."
Kerényi Ferenc: Petőfi Sándor élete és költészete, Osiris 2008, 446. old.
Pesten megint Egressy Gábor segített neki lakhatása intézésében.
"Június 1-jétől a Kerepesi úti Marczibányi-házban vettek ki lakást, ahol Egressy Gábor és családja is lakott."
Kerényi Ferenc: Petőfi Sándor élete és költészete, Osiris 2008, 446. old.
A Bemtől kapott lovát valójában nem ő adta el, hanem Szalontán hagyta, és Arany Jánost kérte meg annak értékesítésére.
ARANY JÁNOSHOZ
Szalonta, május 27. 1849.
Kedves barátom.
Itt vagyok ismét Szalontán s egypár nap alatt ismét Pesten leszek "cakonpak". Szállásom a Kerepesi úton a Marczibányi házban a magyar színház közelében lesz. Ott lakik Egressy Gábor is. Ő öt szobát vett ki, de neki csak háromra van szüksége, abból kiad kettőt (konyha is van hozzá), ezt a kettőt mi nektek szántuk. Komámasszonnyal szóltam efelől, de ő nem akar beleavatkozni, rád bízza. Ha jónak látod, írj tüstént Egressynek, hogy megtartod. Csak annyit mondhatok felőle, hogy olcsóbb szállást egész Pesten nem fogsz kapni, jó helyen is fekszik. De - ha meg akarod tartani - írj tüstént Egressynek, nehogy elkapják. - Idemellékelt lemondásomat add be a hadügyminisztériumnak, s mondd meg Korponai alezredesnek, hogy lemondásom irásbeli elfogadását s érdemjelem oklevelét teneked adja át: te aztán majd felhozod Pestre. - Eredj el Szentpáli térparancsnokhoz, s kérd meg őt igen szépen a nevemben, hogy lovamat adja el árverés utján. Légy jelen te is az árverésen, s megmondhatod a vevőknek, hogy "az a ló Bem csatalova volt, ő adta Petőfinek s Petőfi most eladja, hogy árán kenyeret vegyen magának." A pénzt vedd át s hozd föl Pestre. - Tedd meg ezeket a szivességeket, édes barátom, ha egy kis fáradságodba kerűl is; nagy jót fogsz velem tenni. Ha elvégezted, írd meg nekem Pestre az eredményt. Leveled átadandó lesz Pesten Egressy Gábornál a fölebb említett házban. Isten veled!
ölel barátod
Petőfi Sándor
A kiváló költő nem biztos, hogy kiváló üzletember is volt, de szerencsére ez a kockázatos vállalkozása bejött:
"Saját költségén 50 000 példányban kinyomatta A honvéd című versét, és a kormány — a Pesti Hírlap régi szerkesztői, Csengery Antal és Kemény Zsigmond közbenjárására — 25 000 példányt rendelt meg a röplapból, és azokat valamennyi hadtestnek megküldte."
Kerényi Ferenc: Petőfi Sándor élete és költészete, Osiris 2008, 447. old.
Azon a nyáron volt egy napja, amikor újra gondtalanul lehetett fiatal.
"Az utolsó felhőtlen nap valószínűleg 1849. június 26. volt Petőfi és barátai számára. Ekkor — mint Arany János számolt be róla feleségének — "Egressy, Petőfi, Garai, Gondol [Dániel író, szintén belügyminisztériumi fogalmazó] és én kirándultunk a Városligetbe s felségesen mulattunk. Visszajövet meglátogattuk Damjanicsot, ki közel a ligethez egy kis mulatóházban fekszik. Tört lába, amint fekszik, fel van kötve, hogy levegőben függjön, mozdulatlanul, de azért, bár bort innia nem szabad, végtelen jókedve szokott lenni. Petőfi bemutatott bennünket neki és igen szívesen látott, bort hozatott fel a javából."
Kerényi Ferenc: Petőfi Sándor élete és költészete, Osiris 2008, 447. old.