1944. október 16.
Budapest – Sándor-palota, Úri utca, Budavári Palota
A fejezethez felhasznált források:
"Lakatos Vattay tájékoztatója után felhívta a német követséget. A követtel Lakatos nem tudott beszélni, majd mikor ismételt hívás során sem találta Veesenmayert, megkérte Feine tanácsost, fáradjon át a miniszterelnökségre. Feine kb. fél óra múlva megérkezett és Lakatos Hennyeyvel együtt hármasban tárgyalt vele. Közölte Feinével, hogy a kormány az előzetes fegyverszünetért felelősséget nem vállalva lemond, a kormányzó is hajlandó lemondani, és a német birodalom garanciája mellett családjával és környezetével együtt Németországba menni."
Vigh Károly: Ugrás a sötétbe, 152-153. old. Akadémia Kiadó, Budapest 1979“Lakatos Géza miniszterelnök 1944. október 16-án hajnali 2 órakor papírra vetett, és amelyben az állt, hogy a kormány lemond, „annál is inkább, mert legújabban olyan tények kerültek tudomására, amelyekről előzőleg nem volt tájékozva” “Lakatos nyilatkozatának jogi abszurditása pedig abban állt, hogy a lemondás aktusát a felelős kormány nem az államfőnek, hanem egy idegen ország követségének címezte.”
Ungváry Krisztián: Kiugrás a történelemből - Horthy Miklós a világtörténelem színpadán, 169. old, Open Books, Budapest, 2022"Sürgős telefon-összeköttetésbe léptem a német követséggel annak érdekében, hogy Veesenmayer a lehetőség szerint mielőbb keressen fel a két ország sorsát közvetlen érdeklő közlésem meghallgatására. Veesenmayer nem méltatott látogatására. Maga helyett körülbelül fél három óra tajt Feine követségi tanácsost küldte, akinek Hennyey és a többi említett minisztertársam jelenlétében az alább következő kijelentést tettem, melyet nevezett jegyzet formájában papírra vetett: „A kormánynak legújabban olyan adatok jutottak birtokába, melyekért a felelősséget nem vállalhatja és ezért szándéka lemondani. A kormányzó átadja a hatalmat a Német Birodalom exponenseinek, és személyét, valamint családját a birodalom védelme alá helyezi."
Lakatos Géza: Ahogy én láttam 177. old. Európa Könyvkiadó Budapest 1992"Vattay altábornagy közlése után a miniszterelnök és minisztertársai a következőkben állapodtak meg: a kormány lemond, és e célból másnap délelőtt 10 órára összehívják a minisztertanácsot. A német követséget haladéktalanul értesítik a kormány lemondási szándékáról, valamint a kormányzónak Vattay által közölt döntéséről. E közlések alapján a miniszterelnök kérje fel a követet, hogy minden eszközzel akadályozza meg a német erők tervezett támadását, amelyről egyre újabb és újabb híreket kaptunk."
Hennyey Gusztáv: Magyarország sorsa Kelet és Nyugat között 137. old. Európa Kiadó Budapest, 1992"A német követtel csak hajnali 3 óra után sikerült kapcsolatot teremteni. Hajnali 4 óra tájban megjelent a Miniszterelnökségen Feine követségi tanácsos, hogy személyesen is átvegye és megtárgyalja a miniszterelnök közléseit."
Hennyey Gusztáv: Magyarország sorsa Kelet és Nyugat között 137. old. Európa Kiadó Budapest, 1992"Úgy gondolták, hogy „kész tényekkel állnak szemben, és nem tudnak mást javasolni, mint azt, hogy a Kormányzó adja át a hatalmat a németeknek és azok exponenseinek, ahelyett, hogy egy új kollaboráns magyar kormányt nevezne ki, hadd tudja meg a világ, hogy Magyarország eljövendő akciói nem egy szabad ország cselekedetei többé" … Nyilaskeresztes kormány szóba sem jöhet, mert azt Horthy semmi szín alatt nem nevezné ki."
C.A. Macartney: Október tizenötödike - A modern Magyarország története 1929-1945 II. rész 539. oldal Gede Testvérek Bt. Budapest, 2006"...éjfél után 1-kor Lakatos érintkezésbe lépett a német követséggel, amelynek titkára, Feine csak 2 óra 30 perckor jött át, és akkor is csak ismételt kérésre. Lakatos ekkor lediktálta Feinének a következő közlést:
„Excellenciás Uram!
A Magyar Királyi Kormány nevében van szerencsém tájékoztatni Excellenciádat, hogy a helyzetre való tekintettel, a polgárháború és az azt követő vérontás elkerülése végett a kormány elhatározta, hogy lemond; annál is inkább, mert olyan tények jutottak a kormány tudomására, amelyekről korábban nem tudott. A Kormányzó úr Őfőméltósága is úgy döntött, hogy kormányzói tisztségéről lemond és visszavonul a magánéletbe. Őfőméltósága önmagát és a családját a Birodalom védelme alá szeretné helyezni, és felhatalmazott engem, hogy ezt a kérést a Birodalmi Kormány elé terjesszem.
(Aláírás) Lakatos, 1944. október 16."
C.A. Macartney: Október tizenötödike - A modern Magyarország története 1929-1945 II. rész 540. oldal Gede Testvérek Bt. Budapest, 2006"Későbbi beszámolója során Lakatos azt állította, hogy szóban a németek tudomására hozta a további kikötéseket: szűnjék meg a Kormányzó elleni támadás, a kísérete is kapjon menlevelet, és a németek akadályozzák meg a magyar jobboldal részéről a vérontást és az erőszakot. Az ő változata szerint még azt is hozzátette, hogy a kormány átadja a hatalmat a Birodalom ,,exponenseinek". "
C.A. Macartney: Október tizenötödike - A modern Magyarország története 1929-1945 II. rész 541. oldal Gede Testvérek Bt. Budapest, 2006"...azt Veesenmayer elé terjeszti, aki majd telefonál Hitlernek a Főhadiszállásra. Ha Feine későbbi visszaemlékezése pontos, ő a javaslatnak egy olyan változatát továbbította, amely lényegesen különbözik a Lakatos által átadott szövegtől. Emlékezete szerint ugyanis, és a nyomtatásban megjelent szöveg szerint is ezt az üzenetet adta át: „A Kormányzó hajlandó magát német védelem alá helyezni, lemondani és olyan kormányt kinevezni, amely élvezi a Német Birodalom bizalmát."
C.A. Macartney: Október tizenötödike - A modern Magyarország története 1929-1945 II. rész 541. oldal Gede Testvérek Bt. Budapest, 2006"Lakatos miniszterelnök éjjel egy óra felé hívta fel a német követséget, melyet a várható harcok miatt éppen akkor ürítettek ki."
Horthy Miklós: Emlékirataim 279. old., Európa Könyvkiadó, Budapest, 2019“Horthy lemondásának kérdését az előbb említett, 16-án hajnali kettőkor kelt Lakatos-féle nyilatkozat tartalmazta: „Ezzel egyidejűleg a Kormányzó Úr is elhatározta, hogy megválik hivatalától.” Horthy saját maga a későbbiekben tagadta, hogy ebbe akkor beleegyezett volna („az ajánlatot elutasítottam, és megmondottam, hogy ezzel az üggyel többé senki se háborgasson”).”
Ungváry Krisztián: Kiugrás a történelemből - Horthy Miklós a világtörténelem színpadán, 171. old, Open Books, Budapest, 2022