Embedded Files
Megközelítőleg ez lehetett Petőfi útja Debrecenből a nagyszebeni táborig 1849. január 16. és 25. között.
A térképen jelölt kitérőt Kolozsvárról a közelben lévő ellenség miatt kellett megtenniük.
"A két honvédszázados a Királyhágón át, a Csucsa-Kolozsvár útvonalon haladt, innen azonban a Torda-Balázsfalva irány helyett — a román fölkelés miatt — s Dés-Beszterce-Szászrégen-Marosvásárhely-Medgyes kerülővel csak január 25-én érték el Bem szelindeki táborát."
Kerényi Ferenc: Petőfi Sándor élete és költészete, Osiris 2008, 431. old.
Az erdélyi lovaglás során sokat tapasztalt, erről így számolt be egy úti jegyzetben, mely töredékben maradt fenn:
"Feketetón túl kezdődtek az oláh dulások nyomdokai, melyek Kolosvár felé egészen föl Besztercéig tartanak. Kirablott, fölgyujtott, félig s néhol egészen lerombolt házak. Csucsa és Sebes közt csatatér, hol a mult év vége felé Riczkó vezér alatt a mieink megverték a császáriakat, kik közől Saint-Quentin őrnagy is elesett, s épen ezáltal lett részünkről a csata megnyerve. Utitársam megmutatta a helyet, hol Saint-Quentint lelőtte egy közemberünk. Kolozsvárról Torda, Balásfalva felé akartam táborunkba menni, mely Szelindeken feküdt, de az oláhok miatt ez az ut nem levén biztos, sőt igen veszélyes levén, föl kellett kanyarodnom Dézs, Beszterce felé, onnan le Szászrégen, Maros-Vásárhely és Meggyesnek. Éjjel értem Szászrégenbe, melyet a mult évben a székelyek kiraboltak és fölgyujtottak. Rettenetes látvány; ugy álltak az ajtó- és ablaktalan nagy házak, mint valami óriás koponyák, kisértetesen bámulva üres szemgödreikkel. Szászrégenen túl egypár órányira Petele, kis szász város, melyet szinte a székelyek dúltak föl, de annyira, hogy csak imitt-amott látszik egy-egy darabka fal. Maros-Vásárhelyt találkoztam a szebeni csatában megsebesűlteinket hozó szekerekkel."
Bemnek nagy szükséges volt a nyelveket beszélő Petőfire, de kapcsolatuk kölcsönös rokonszenven is alapult.
"A tábornok nem beszélte nyelvünket, németül is elsősorban a vezényleti nyelvet tudta. Tény viszont, hogy a franciául és németül tudó Petőfi ideális segédtiszt volt a számára, akinek olyan függelemsértéseket is elnézett, a melyekért másokat a helyszínen lövetett főbe."
Kerényi Ferenc: Petőfi Sándor élete és költészete, Osiris 2008, 432. old.
Page updated
Google Sites
Report abuse