A határátlépés dátuma nem egyértelmű a forrásokban, de elég nagy bizonyossággal az a valószínű, hogy szeptember 16-án még nem sikerült Atzélnak és társainak átlépni a határt, azt csak néhány nappal később, egy új helyszínen tették meg. Én eszerint írtam meg a történetüket.
"A kormányzóval folytatott beszélgetése eredményeként a honvédelmi kabinet vezetője, Vattay tábornok elkísérte Atzélt és „,elvtársait" a határig, melyet a kis csoport 16-án lépett át."
Szent-Iványi Domokos: Visszatekintés 1941-1972, 189. old Magyar Szemle Könyvek 2016"Báró Aczél Edel a „Magyar Kommunista Párt" szószólójaként felkereste ifjú Horthy Miklóst. Azt az ajánlatot tette, hogy Moszkvába megy és megtudakolja, hogy Moszkva hajlandó-e a Kormányzóval tárgyalni. Az ifjú Horthy Aczélt, aki a Horthy-család ismerőse volt, a Kormányzóhoz vitte, aki felhatalmazta az utazásra. Aczélt Faust és Dudás kíséretében Vattay tábornok vitte el a határig, amelyet szeptember 16-án léptek át."
C.A. Macartney: Október tizenötödike - A modern Magyarország története 1929-1945 II. rész 438. oldal Gede Testvérek Bt. Budapest, 2006"Majd pedig a kabinetirodától kaptak kocsit, azzal mentek ki a frontra."
Bokor Péter: Végjáték a Duna mentén - interjúk egy filmsorozathoz, RTV-Minerva-Kossuth, Budapest 1982, 171. old Mester Miklós interjú"A küldöttséget, miután egy napot töltöttek Bethlen Istvánnál, szeptember 16-án testőrségi autó vitte a határra, a határnak egy olyan szakaszára, ahol a beavatott Dálnoki Miklós Béla, a belső hadsereg főparancsnoka átengedte őket."
Szekér Nóra: A magyar közösség története, PhD értekezés, Pázány Péter Katolikus Egyetem Történelemtudományok Doktori Iskola, Budapest 2009"A kolozsvári utazáshoz Lázár Károly tábornok, a testőrség parancsnoka, kormányzói autót bocsátott a rendelkezésünkre. Kolozsvárott Aczél szállásán kaptunk helyet..."
Pintér István - Faust Imre: Faust Imre visszaemlékezése a nem hivatalos magyar fegyverszüneti delegáció moszkvai útjáról, Párttörténeti Közlemények, 1981. június (27. évfolyam, 2. szám)"Tudomásom szerint először a II. hadseregnél akarták áttenni a küldöttséget..."
Korom Mihály: Horthy kísérlete a háborúból való kiválásra és a szövetséges nagyhatalmak politikája (1944 október), Századok – 1974"Makarov 45-50 éves volt, jó benyomást keltett, kellemes tárgyalófélnek bizonyult, de szemmel látható volt, hogy mindent utasításra tesz, egyéni kezdeményezést nemigen mutatott."
Borbándi Gyula: A zólyomi tárgyalások (1944. szeptember), Új Látóhatár, 1970. 2. számA beszélgetés további része az ún. Makarov-levél alapján:
"1. A magyarországi városok, helységek és katonai célpontok bombázását mind orosz, mind angolszász részről beszüntetik, ha a fegyverszüneti bizottság Moszkvába érkezik.
2. A bizottság teljes diplomáciai mozgásszabadságot fog élvezni.
3. A bizottság tagjainak számát nem korlátozzák, szabad rejtjelhasználatot és saját rádióst engedélyeznek a bizottság számára.
4. Magyarország teljes integritását biztosítják és amennyiben a szovjet-román megegyezés Erdélyt a románoknak biztosítja is, egyelőre, a béketárgyalásokon a Szovjetunió a népszavazás elvét fogja képviselni Erdély területére.
5. Oly területeken, ahol a magyarok a németek mellett nem álltak ki, szabad és független katonai és polgári adminisztrációt engednek meg a hatóságoknak.
6. Sem a hadsereg, sem a csendőrség, sem pedig a rendőrség nem lesz lefegyverezve.
7. Erdélyben a román csapatok azonnal megállnak ott, ahol éppen vannak és csak a vörös hadsereg nyomul előre.
8. Magyarország függetlensége biztosíttatik, kormány formáját maga választja meg, a Szovjetunió nem fog belpolitikai nyomást gyakorolni a kormányzatra.
9. A fegyverszüneti delegáció összeállítása Magyarország belügye, amelybe a szovjet nem avatkozik bele.
10. A magyar fegyverszüneti bizottság Moszkvában mindhárom nagyhatalommal (Szovjetunió, USA, Anglia) fog tárgyalni.
11. A Szovjetunió Európában terjeszkedni nem kíván.
12. A finn, bolgár vagy román fegyverszünet lesz mintája a magyar fegyverszünetnek."
Borbándi Gyula: A zólyomi tárgyalások (1944. szeptember), Új Látóhatár, 1970. 2. szám"A szovjet partizánok a tárgyalás után — még aznap éjjel — Zichyt Divénybe vitték..."
Borbándi Gyula: A zólyomi tárgyalások (1944. szeptember), Új Látóhatár, 1970. 2. szám"A megbeszélések légköre barátságos volt. Zichynek lelkére kötötték, hogy az eszmecserét tartsa titokban, a megbeszélés anyagát kezelje bizalmasan, ne beszéljen senkivel, a szlovákokkal sem. … Ébernek kellett azonban lennie, hiszen a németeknek és szövetségeseiknek mindenütt voltak informátoraik, vállalkozásának felfedése súlyos következményekkel járhatott volna."
Borbándi Gyula: A zólyomi tárgyalások (1944. szeptember), Új Látóhatár, 1970. 2. szám