Annamari
Az első regényem nem történelmi életrajz, hanem teljes fikció.
Olyan, mint amikor egy házibuliban kimész a konyhába, és ott találod Annamarit. Elkezdtek beszélgetni, és csak órák múlva veszed észre, hogy ott ragadtál. Közben elmeséltétek egymásnak életetek nevezetesebb történeteit, boncolgattátok a létezés kisebb-nagyobb kérdéseit, és beavattátok egymást néhány titokba is, amelyeket jólesett végre megosztani valakivel.
"Alfahím vagyok. Egy százhatvan centis, negyvenöt kilós, női testbe zárt alfahím. Habozás nélkül tudom, hogy merre van az irány, és megbánás nélkül vezetem oda a környezetemet."
"Ezekben az években még hittünk az előző generációnak, és meg voltunk róla győződve, hogy a mi kedvünkért bukfencet vet a történelem, és tényleg itt a szép világ."
"Mitől múlik el a szerelem? Mitől ne múlna el?"