"...a kormányom megalakulását azonnal ismerjék el a szövetséges államok. Ezen kívül a szimpatizáns országok vezetői és a náci ellenkormányok is mind küldjenek üdvözlő táviratot."

"PV: kéri Veesenmayert, hogy az új kormány hivatalba lépése napján ne csak a német kormány üdvözölje, hanem hassanak oda, hogy az itáliai és japáni kormányok is azonnal elismerjék; azonkívül célszerű volna, ha a hármas hatalmakkal szövetséges népek kormányai és a felállításra került [fasiszta] ellenkormányok is üdvözlő táviratokat küldenének..."

"A követ mérget vett volna rá, hogy a kormányzó ilyet biztosan nem ír alá..."

"...biztos abban is, hogy a Kormányzó ilyen lemondó okiratot sohasem írna alá..."

"...azonnal visszavonjuk a csapatainkat a Tisza mögé."

“A Dél Hadseregcsoport utasítására a német 6. hadsereg október 4-én elrendelte, hogy egy esetleges kiugrás esetén a „Fledermaus” (denevér) jelszó kiadása után csapatai haladéktalanul vonuljanak vissza a Tisza mögé.”

"...ők az ilyen célra tartogatott fegyvereket inkább egyéb jobboldali magyar csoportoknak szánták."

"Bakyn keresztül bizonyos csendőralakulatokkal egészen pontos intézkedésekben állapodott meg. Ezek hajlandók voltak adott jelre Horthy ellen fordulni. Ezek az egységek a Gellérthegy és a Tabán körül gyülekeztek, ahol Bakynak a szállása volt. Végezetül, a németek biztosan megegyeztek egyénileg számos magyar törzstiszttel, de az ilyen kapcsolatokba a nyilaskereszteseket nem avatták be. De a szerep, amit a németek magyaroknak szántak, jelentéktelen volt. Még Winkelmann is, amennyire lehetséges, németekkel kívánt együttműködni, és a KABSZ-szal csak azért tárgyalt, mert kevés más erő állt rendelkezésére."

"Arról szó sem lehet! A kormányzót nem rabolhatod el!"

"Amit tudhatunk, az annyi, hogy Skorzeny ötletét a kormányzó elrablásáról, illetve a Vár elleni ejtőernyős támadást egyaránt elvetették, mivel mindkét akciót túlságosan kockázatosnak tartották...” 

"Nicky, megjöttem! Jó híreket hozok!"

"Báró Aczél Ede zászlós, a kormányzó tudtával és az Erdélyi Tanács megbízatásával kelt át a Kárpátokon, hogy a 4. Ukrán Front főhadiszállásán megérdeklődje egy magyar fegyverszüneti szerződés lehetőségét. Az oroszok Aczélt pár hét múlva visszaküldték Magyarországra. Miután ifj. Horthyt értesítette missziója eredményéről (illetve eredménytelenségéről) visszatért Erdélybe."

"Este, úgy 10 óra felé indultunk útnak s reggelre Budapestre érkeztünk. Aczél vállalta, hogy Horthy tájékoztatását ő fogja elvégezni."

"...hajlandóak fogadni egy hivatalos delegációt! … amint egy ilyen küldöttség kiér, az oroszok leállítják a bombázásokat, és a harcot is felfüggesztik ellenünk … Erdély sorsát a békekonferenciára bízzák … nagyobb etnikai tömbök ne kerüljenek idegen uralom alá … nem fogják a saját rendszerüket ránk erőltetni!"

"A delegáció - miután a fronton átjövet Faust és Dudás megsebesült - október első napjaiban érkezett vissza Budapestre. A legkorábban Pestre érő Aczél jelentette a kormányzónak, hogy kérdéseikre a szovjet tárgyaló féltől az alábbi válaszokat kapták: 1. A demarkációs vonalakat Erdélyben a jelenlegi fronthelyzet alapján húzzák meg. Erdély végső sorsát a békekonferencia dönti el. 2. A magyar-csehszlovák, illetve a magyar-jugoszláv határokról nem volt szó, de a szovjet álláspont lényege, hogy jelentős etnikai tömbök ne maradjanak idegen uralom alatt. 3. A Szovjetuniónak nincs szándékában rendszerét Magyarországra erőltetni. 4. Megbüntetik a háborús bűnösöket,  de ahonvédség tisztikarát és legénységét nem vonják felelősségre."

"Mester Miklós emlékei alapján Csomóss lakásán 3 pontban foglalták össze az oroszok üzenetét: 1. Horthy azonnal küldjön ki egy bizottságot titokban, de azoknak saját aláírásával megbízólevelet adjon. 2. A magyar nép szabadon dönthet saját állam- és kormányformájáról. 3. Pillanatnyilag felfüggesztik Budapest bombázását. Azt viszont nem tudták megtenni, hogy az összekötő vonalakon, tehát a szállítási vonalakon szüneteltessék a bombázásokat."

"Vajat osztanak. … Jegyre még néha van liszt, cukor, zsír, de húsjegyre csak lóhúst adnak, jó esetben."

"Az élelmiszeradagokat ugyan névlegesen még nem csökkentették, de a gyakorlatban sok élelmiszer teljesen eltűnt az üzletekből. A hadiüzemek munkásai még kaptak némi disznóhúst és szalonnát, de (az időről-időre ismétlődő hatósági közleményekből megítélhetően) az átlag állampolgár húsjegyére csak lóhúst vagy lókolbászt kaphatott, de azt is csak ritkán. A vajosztás oly ritka esemény volt, hogy szenzációszámba ment. A kenyér váratlanul kifogyott."

"Az út mentén beértek egy nagyobb csoport lassan bandukoló embert. Beleolvadtak a porba, inkább csúsztak, mint lépdeltek, szavuk nem volt, csak sóhajuk."

"A menekülők áradata mindent kizökkentett a kerékvágásból. ... Erdélyből összesen mintegy 300000 ember menekült el. Az akció - ahogy maga Csatay később beismerte - kellő előkészítés - illetve szervezés nélkül ment végbe. Alig állt rendelkezésre vasút, és nem sok lehetőség volt közúti szállításra sem. Ami vasút, illetve teherautó még volt, az általában katonai célokra kellett. A szerencsétlen civilek éhesen, szomjasan és halálosan kimerülve, gyalogosan vánszorogtak vagy ökrös, illetve bivalyos szekereken zötykölődtek a poros, rossz karban lévő és zsúfolt erdélyi utakon. Útjuk első része vad vidéken keresztül vezetett, amit főleg az ellenséges érzelmű román lakosság népesített be, majd olyan folyókon kellett átkelniük, amiknek a hídjait az angolszászok bombái megsemmisítették, sőt még bombázás közepette is kellett haladniuk."

"Megindult hozzánk a menekültáradat keletről. A bombatámadások után Budapesten időnként majdnem teljesen leállt a forgalom - már hiány mutatkozott élelmiszerekben..."

"...nagyobb gondot okozott az elhelyezés és az élelmezés. Kezdetben mindenki a Dunántúlra menekült. Ennek meggátlására zárvonalat kellett létesítenünk a Tisza mentén."

"Szeptember végén Budapesten valószínűleg 300000-400000 Kelet-Magyarországról menekült személy tartózkodott, és a Dunántúlon sokkal többen, azon a nagyszámú személyen kívül, aki a bombázás, vagy a fenyegető ostrom elől magából a fővárosból menekült oda."