"Veesenmayer alig bírta tartani a telefonkagylót a kimerültség miatt. Hajnali fél három felé járt, és még mindig csak egyeztetett a feljebbvalóival."

"...csaknem óránként felhívta Veesenmayert és megkérdezte, hogy elvégezte-e a feladatát."

"Hosszas telefonálás után Veesenmayer elérte, hogy felettesei hozzájárultak Csatay miniszterségéhez..."

"A következő reggel (minthogy az egész éjszakát telefonálással töltötte) visszament Horthyhoz, beszámolt a németek beleegyezéséről..."

"...jól jött neki a német belpolitikai viszály..."

"...a kormány megalakítására irányuló próbálkozásai közepette két tűz között volt. Himmler még mindig egy valódi nemzetiszocialista kormányt akart."

"Ráemelte a szemét a falra függesztett térképre. Lassan sorra vette a gépgyárakat, a zalai olajmezőket, a hatalmas mezőgazdasági területet. Nekik minderre szükségük van. Óvatosan kell bánni a magyarokkal, hogy ne csak megmaradjanak a német birodalom oldalán, de egyre jobban kiszolgálják azt."

"A román olaj elvesztését követően a magyarországi szénhidrogénmezők birtoklása a háború folytatása szempontjából a német haderő számára létfontosságúvá vált. Német szakértők úgy nyilatkoztak, hogy a magyar olaj (amely ekkor már az egyetlen forrása volt a németeknek) elvesztését követően a német haderő már csak egyetlen hónapig képes folytatni a háborút – a zalai olajmezők 1945. április elején kerültek szovjet kézre, s május elején az európai háború befejeződött…

A légitámadások “eredményeként” az éppen 1944 tavaszától felfutó magyar hadiipar termelése a nyár folyamán egyre csökkent, majd ősztől leállt. Megszűnt a magyar repülőgépgyártás, félbemaradt a Turán harckocsik, a Zrínyi rohamlövegek és a Csaba páncélgépkocsik gyártása, a Tas harckocsié meg sem indult..."

 “Példa nélkül való az a nagyszerű szervezettség, céltudatosság, valamint gyors tettrekészség, amellyel a német hadsereg megvalósítja kitűzött céljait.” 

"...az apja titokban létrehozta a Kiugrási Irodát..."

“Kádár ifj. Horthyt mindenképpen politikai feladattal akarta ellátni, és ebből az ötletből született meg 1943. december végén az az iroda, amelynek hivatalos címe furcsa módon utólag nem rekonstruálható. A „különleges iroda” vagy közkeletűbb nevén kiugrási iroda vezetője papíron ifj. Horthy volt, de az ügyekért elsősorban Szent-Iványi Domokos miniszteri tanácsos felelt.”

A kiugrási iroda nemcsak a katonai hanem a politikai kiugárs előkészületeivel is foglalkozott, és már 1944 tavaszán megalakult, de a Sztójay-kormány idején inkább a rendszer átmentésével, a németellenes erők számbavételével és nyugati kapcsolatok kiépítésével foglalkozott. Tevékenysége főleg a Lakatos-kormány idején bontakozott ki, amikor feladatkörébe tartozott a Náday-misszió és a moszkvai fegyverszüneti bizottság tagjainak kijuttatása. Lengyelek, angolok, franciák, stb bujtatása, a budapesti zsidóság megmentésére irányuló katonai lépések megszervezése. A kiugrási iroda munkáját olyan diplomáciailag képzett személy irányította, mint a moszkvai fegyverszüneti bizottság tagja: Szent-Iványi Domokos. Kívüle még számos jól tájékozott diplomata, politikus, katona valamint az államapparátusban dolgozó szakember tevékenykedett a fiatal Horthy körül. (Bakay Szilárd, Kisbarnaki Farkas Ferenc, Faragho Gábor, Horváth Ferenc, Lakatos Géza, Miklós Béla, Náday István, Sónyi Hugó, Veress Lajos)..."

"Ilyen előkészületek után, 1943. december 31-én formálisan is létrehozták ifj. Horthy Miklós hivatalát, mely amellett, hogy az szerepét intézményesítette apja mellett, a Kormányzónak is biztosított egyfajta politikai mozgásteret, azáltal, hogy feladatai nem voltak előre szigorúan körülírva. Ifj. Horthy Miklós kinevezési okmánya a következőképpen határozta meg hatáskörét:

Méltóságod szolgálattételre közvetlenül a főméltóságú kormányzóúr legmagasabb személye mellé lesz beosztva, ügyköre lesz egyelőre a Magyarország területén kívül Európában lévő, továbbá a tengerentúli világrészekben élő és visszatelepülni óhajtó magyarság visszatelepítésének kérdése. Ügykörébe tartozik majd ezen túlmenőleg minden olyan kérdéssel való foglalkozás, melyre a főméltóságú Kormányzó úr, illetve a m. kir. Miniszterelnök méltóságodnak megbízást ad. Méltóságodnak e célból egy iroda bocsátatik rendelkezésére.."

Erről az irodáról számos visszaemlékezésben olvashatunk. Jelentségével kapcsolatba megoszlanak a vélemények. Többen, elsősorban azok, akik akkoriban közelebbről is figyelemmel kísérték ifj. Horthy Miklós működését, együtt dolgoztak vele, fontosnak ítélik szerepét a Kormányzó széleskörű tájékoztatásában és a legkülönbözőbb, hazai németellenes politikai körökkel való kapcsolattartásában, az angolszászok, illetve végül is a szovjetek felé irányuló fegyverszüneti tapogatózások előkészítésében, az üldözöttek mentésében. Mások kisebb jelentőséget tulajdonítanak ifj. Horthy Miklós személyének, a kormányzóra gyakorolt befolyásának tisztességét azonban senki nem kérdőjelezi meg. Szegedy-Maszák Aladár írja:

"1943 utolsó napjaiban a királyi palota néhány szobájában ifj. Horthy Miklós vezetése alatt iroda nyílt meg a külföldi magyarok hazatelepítésének névleges céljával. [..] Március 19. után a kapcsolatok fenntartása volt a feladata a Kormányzó és a föld alá ment ellenzéki mozgalmak között [...] és sok üldözöttön is segített. Az ifjú Horthy mindenesetre nagyon becsületes munkát végzett, ha erőfeszítései végeredményben meddők maradtak is, és az élete is majdnem ráment."

"Bajcsy-Zsilinszky, Szakasits, de a kisgazdák, a legitimisták is."

“félrevezető volna, ha az ezeket a mozgalmakat „baloldali” címszó alatt tartanánk nyilván. A Magyar Frontban az egyébként nem jelentős létszámú kommunista mozgalom is komoly szerephez jutott, katonai szárnyát Pálffy György volt vezérkari százados szervezte. A Magyar Front elnöke Szakasits Árpád, a szociáldemokrata párt ismert politikusa volt, de a mozgalom csúcsszervében, az intézőbizottságban a két legitimista, gróf Pallavicini György és Pálffy József, a parasztpárti Kovács Imre, a kisgazda Tildy Zoltán is szerepet kapott.”

"Bethlen régóta mondogatja, hogy elkerülhetetlen velük is tárgyalni."

“Horthy Miklós kormányzó arra kényszerült, hogy a szovjet fél felé keressen kapcsolatot. Ezt egyébként legfontosabb politikai bizalmasa, Bethlen István volt miniszterelnök már 1943 végén javasolta neki, de a kormányzó erre ekkor még képtelen volt”

"A finnek legalább katonai sikereket értek el ellene."

“Finnország már 1939-ben szovjet támadás áldozatává vált, és az 1941-ben meginduló újabb háború finn szempontból a korábbi agresszió folytatása volt. Az is különbséget jelentett, hogy a finn csapatokat 1944-ig nem érték nagyobb katonai kudarcok,”

"Még a szovjetek előtti kapituláció is jobb!"

"A kommunizmustól természetesen, származása és neveltetése szerint, idegenül elzárkózott, dekorántsem nézte ellenségesen. Ideológiáját alig ismerte, csak azt értékelte, hogy a Szovjetunió a magyarság legnagyobb ellenségével, a némettel harcol: “Inkább  szálljanak meg az oroszok. Én az első orosz katonához, akit meglátok, odamegyek, és megmondom: nem vagyok kommunista, nem is leszek soha, de megyek vele harcolni a németek ellen."  "