1843. július — augusztus
Pozsonyban egyre nehezebben ment Petőfinek, de mégsem írt most senkinek segítségért.
" ... Vachott Sándor... vitte a többször idézett, június 1-jei levelet Bajzának, a helyzetértékeléssel és mellékletként a négy pozsonyi verssel. Noha nem kért segítséget, a levél olvastán az Athenaeum írói (Vörösmarty, Bajza, Toldy) — Petőfi tudta nékül — gyűjtést indítottak barátaik és rokonaik körében, 2 75 váltóforinttal segítették át 1843 júniusán. ... Nagy Ignác pedig egyenesen a kettős életcél lehetőségét villantotta fel, amikor ... fordítani valót kínált az általa szerkesztett ... Külföldi Regénytár számára."
Kerényi Ferenc: Petőfi Sándor élete és költészete, Osiris 2008, 103. old.
Fordításból élt.
"A költő július elsején érkezett Pestre. ... Július 20-ra kész lett a rövidebb francia regénnyel és belefogott a Robin Hood ötször akkora kéziratába. ... (A francia regény fordításáért 100 váltóforintot kapott.)"
Kerényi Ferenc: Petőfi Sándor élete és költészete, Osiris 2008, 105. old.
Illyés megmutatja, hogy mekkora is volt ez az összeg valójában.
" ... összesen ötszáz váltóforintot kapott; előlegül azonnal kétszázat. Kétszáz váltóforint ugyan csak nyolcvan pengő, de tíz pengőért emberséges hónapos szobát kapni; egy ebéd harminc krajcár, két garasért az ember elülhet a kávéházban ..."
Illyés Gyula: Petőfi Sándor, Móra Könyvkiadó, Budapest, 1989, 90. old.
A fővárosi élet elragadta.
"A megszaporodott baráti kör miatt nem tudott a terjedelmes kéziraton ... dolgozni, és a városi életforma is költségesnek, pénzemésztőnek bizonyult egy olyan fiatalember számára, aki nem szokta meg nagyobb összegekkel gazdálkodni.
Kerényi Ferenc: Petőfi Sándor élete és költészete, Osiris 2008, 105. old.
A fordítói munkáját hátra sorolta a fontossági sorrendben.
"... a nagyszámú félrefordítás bizonyítja ..., hogy a gyors pénzkereső munka során sokszor megelégedett a legelső szótári alak jelentésének használatával. ... Többször meggyűlt Petőfi baja a német Sie ~ sie névmással ..., amely mintegy lefedte a francia eredeti mindig pontos megjelölését."
Kerényi Ferenc: Petőfi Sándor élete és költészete, Osiris 2008, 108. old.
Kiköltözik Gödöllőre, hogy nyugalomban tudjon dolgozni.
" ... nem a közelebbi Cinkotát választotta ..., hanem a távolabbi Gödöllőt, ahol az augusztust töltötte, Szombat János házánál."
Kerényi Ferenc: Petőfi Sándor élete és költészete, Osiris 2008, 105. old.
A gödöllői kastélyhoz nem Egressyvel és Hivatal Anikóval ment kirándulni. Őket én vezettem oda, hogy szorosabbra tudjam fogni a cselekményt: úgy mutassam be szerelembe esését, hogy közben egy valós, és feletébb érdekes helyszínre viszem a szereplőimet.
"Gödöllő ... nem volt a világ vége sem. A biedermeier kirándulások divatja kedvelt célponttá tette, kivált azóta, hogy a kastély Grassalkovich (III.) Antal halála óta teljesen berendezve, de üresen állt, és a személyzet csekély összegért bárkinek megmutatta. A vendégkönyv ... A költő 1843. augusztus 29-én írta be nevét Sass Istvánnal, Hanzély Lászlóval és Hanzély Ferenccel."
Kerényi Ferenc: Petőfi Sándor élete és költészete, Osiris 2008, 105-106. old.
A gödöllői kastélyról és annak színházterméről itt olvastam:
"A Színházat az alapító fia, az első Grassalkovich herceg létesítette apósa, Esterházy Fényes Miklós nyilvánvaló hatására. Nem építtetett azonban új épületet - ahogyan ez Eszterházán történt -, hanem a kastélynak a Lovardához kapcsolódó déli, háromszintes szárnyában bontatta ki a födémeket és hozta létre a színháztermet. A kulisszás rendszerű színházból átjárás nyílt a Lovarda karzatára és lépcső vezetett a herceg barokk falfestéssel dekorált sörpincéjébe. Valóságos multimédiás szórakoztató központ jött így létre. A falakat a kor legdivatosabb ízlése szerint - a Pompeji freskók feltárásának hatására - római stílusú, térhatású, festett, klasszicizáló illuzionisztikus architektúrával díszítették. A perspektivikus festés szerkesztési középpontja a hercegi karzaton, a herceg páholyában volt."
Hivatal Anikó ünnepelt színésznő volt, Lendvay Márton színész felesége.
Petőfi meglepő önkritikáról tett tanúbizonyságot, amikor nem tartotta színészi képességeit és tapasztalatát alkalmasnak fővárosi, kőszínházban való szereplésre.
"Mert a pesti színpadra lépni most még, ez oly fa, melybe nem igen merem fejszémet vágni, noha arra Vörösmarty sine fine ösztönöz. Majd elhatárzom magamat."
Petőfi valóban hasonlította magát Petrarcához az alábbi versében:
MERENGÉS
Jó Petőfi, te sem félhetsz,
Hogy két vállad valahogy
A szerencse áldásának
Nagy terhétől összerogy.
Adománya mindössze is
E lantocska és a dal,
Mit belőle búsan, vígan
Érzelmid játéka csal.
Hátha így találna szólni
Egy tündérvilági hang:
"Nos, fiam, mi kell? jókedvem
Íme mindent megadand."
Mondaná, hogy: "Rád ruházom
A bübájat, a varázst,
Daljaid, mivé kivánod,
Azzá testesülni lásd.
Hogyha kell hír: minden hangod
Egy borostyángally legyen,
Mig Petrarca koszorúja
Nem vet árnyat fürtiden.
- Hisz Petrarca és Petőfi
Félig-meddig már rokon;
Annál inkább osztozhatnak
A borostyánlombokon. -
Hogyha kincs kell: mind megannyi
Gyönggyé válik éneked,
Mígnem gyönggyel rakhatod ki
Gombod, sarkantyúszeged."
Mit felelnél mindezekre,
Mit felelnél, jó fiú?
Tudom én szived bibéjét,
Tudom, a szél honnan fú.
Te bizony csak ezt felelnéd:
Szép a hír és jó a kincs;
És hogy őket ne kivánnám,
Abból ugyan semmi sincs.
De ha már ezermesterré
Engeded, hogy válhatom:
- Van a hírnél, van a kincsnél
Egy igézőbb hatalom;
Mint csillagfüggés az égen
Változatlan, végtelen,
Úgy függ rajta és csak rajta
Vágyban égő kebelem! -
Hadd legyen hát egy lépvessző,
Egy kalitka énekem,
S a legszebb madárt... egy lyányka
Szívét fogja meg nekem.
Gödöllő, 1843. augusztus végén