1944. szeptember 9. Budapest
"Dugd el valahol, vidd haza, mindegy, csak ne tudjon róla senki más."
"Ennek ellenére a magyar rendőr kötelességének érezte, hogy a belügyminisztériumban jelentse az esetet, de az ügyből semmi kellemetlensége nem származott Winkelmannéknak, mert a németbarát Bonczos Miklós belügyminisztériuma tele volt nyilasokkal, árulókkal."
Vigh Károly: Ugrás a sötétbe, 81-82. old. Akadémia Kiadó, Budapest 1979"...belépett hozzá Szent-Iványi Domokos, mögötte a hírhedt erdélyi báróval."
"Atzél mindössze annyit kért tőlem, vigyem be Nickyhez a Különleges Irodába. Úgy emlékeztem, korábban már találkoztak, de nem voltak közeli barátok. Atzél persze épp megfelelő ember volt Nicky számára: ugyanolyan fenegyerek, mint a három Horthy, kalandvagyó, úriember, s a felesége - gróf Bethlen Beáta - révén Bethlen Istvánnak, a kormányzó főtanácsadójának is rokona…"
Szent-Iványi Domokos: Visszatekintés 1941-1972, 173. old Magyar Szemle Könyvek 2016"Onnan jövök, a Torda melletti harcokból. … De elfogtunk egy teljes román hadosztálytörzset! … Csak utána a Torockói-szorosban kerekedett egy kis csetepaté. Ott szereztem ezt."
"1944. szeptember 4-én Szabó János főhadnagy a 2. hadtest parancsnoksága alá rendelve kapta az utasítást, hogy egységével szivárogjon át a román határon, és kerüljön a román hadsereg hátába. A bevetésben részt vett Atzél Ede zászlós is. A feladat sikeres végrehajtása után a torockói völgyszorosnál nyílt összecsapásra került sor, és a hegyi vezető századnak köszönhetően sikerült szabaddá tenni az utat a 7. hadosztály számára. Az áttörés után azonban Szabó János főhadnagy fogságba esett, a parancsnok nélkül maradt hegyi vezetők szétszóródtak.28 Az ütközetben Atzél Ede is megsérült..."
SZEKÉR NÓRA „Ő képviselte az erőt és bátorságot…” Báró Atzél Ede élete, Bátorság a politikában, Gondolat Kiadó 2021"ATZÉL EDE, BÁRÓ tartalékos huszárzászlós … 1944. IX. 5.-én a 2. hadsereg tordai támadásának megindulásakor egy különítmény élén átment az arcvonalon, s fogságba ejtett egy teljes román hadosztálytörzset."
Bene-Szabó: A magyar királyi honvéd huszár tisztikar 1938-45"De azt kell mondjam, a további harcnak semmi értelme sincs. Mielőtt idejöttem volna, elmentünk még egy rövid felderítésre. Figyeljetek, én akkora orosz hadsereget láttam ott felfejlődni, ami ellen senki nem győzhet. Kiválóan fel vannak szerelve! … És tudjátok, az volt talán a legszomorúbb, hogy az ottaniak, a magyarok nem örültek nekünk. … Egyenesen könyörögtek, hogy ne szabadítsuk fel őket! Mert azzal csak ártunk nekik."
"No, amikor szeptember 10-e körül felkeresett, elmondta, hogy ő - mint tiszt, mint zászlós - részt vett a dél-erdélyi harcokban, Torda környékén, és ő ott olyan hatalmas szovjet hadsereget látott felvonulni, olyan felszereléssel, hogy a további harcnak az égvilágon semmi értelme nincs. Azt is elmondta: a Torda környéki magyarok kérték, egyesek könyörögtek: őket ne „szabadítsa fel" a honvédség, mert ezzel csak ártanak nekik!"
Bokor Péter: Végjáték a Duna mentén - interjúk egy filmsorozathoz, RTV-Minerva-Kossuth, Budapest 1982, 171. old Mester Miklós interjú"De hiszen én is ezért jöttem! A baloldalról lenne pár jelentkező. …Remélem nem kizáró ok, hogy a baloldalról. Hiszen nélkülük nincs esélyünk a szovjetekkel tárgyalni."
"Miután felkerestem Tildyt, a három illegális párt közös elnökét, tovább akartunk lépni, és közvetlen kapcsolatot létesíteni a kommunistákkal. Ez a feladat a következő MFM-tagokra várt: Soós Géza, báró Atzél Ede, Dr. Csomóss Miklós, Abonyi András és mások. Az első megkeresés Atzél és Soós részéről történt a kommunisták Demény Pál és Weisshaus Aladár vezette csoportja felé."
Szent-Iványi Domokos: Visszatekintés 1941-1972, 172. old Magyar Szemle Könyvek 2016"Ugyanakkor egy másik lehetőség is adódott a szovjet kapcsolatok felvételére. Nicky sógorom közvetítésével Aczél Ede báró erdélyi földbirtokos felajánlotta, hogy kiutazik Moszkvába két kommunista kísérővel."
Gróf Edelsheim Gyulai Ilona: Becsület és kötelesség 1. kötet, 326. old, Európa Könyvkiadó, Budapest 2018"Báró Aczél Ede a „Magyar Kommunista Párt" szószólójaként felkereste ifjú Horthy Miklóst. Azt az ajánlatot tette, hogy Moszkvába megy és megtudakolja, hogy Moszkva hajlandó-e a Kormányzóval tárgyalni. Az ifjú Horthy Aczélt, aki a Horthy-család ismerőse volt, a Kormányzóhoz vitte, aki felhatalmazta az utazásra."
C.A. Macartney: Október tizenötödike - A modern Magyarország története 1929-1945 II. rész 438. oldal Gede Testvérek Bt. Budapest, 2006"Lovaspóló?"
"Korán elkezdett sportolni, versenyszerűen teniszezett, motorozott, lovaspólózott, hogy csak a legfontosabbakat említsük."
Szilágyi Ágnes Judit - Sáringer János: Ifj. Horthy Miklós, a Kormányzó kisebbik fia, 19. oldal, Holnap Kiadó, Budapest 2022."Ifjúkorában két ízben is balesetet szenvedett. Horthy Istvánné visszaemlékezésében ír a kisebbik Horthy fiú szerencsétlenségeiről. Korai balesetei közül két esetről tesz említést: egy motorkerékpár versenyen és később, egy lovaspóló mérkőzésen történt bukásról. A lovaspóló mérkőzésen elszenvedett sérülésének utóhatása - a kettős látás, émelygés és rosszullét - egész életére visszamaradt."
Szilágyi Ágnes Judit - Sáringer János: Ifj. Horthy Miklós, a Kormányzó kisebbik fia, 19. oldal, Holnap Kiadó, Budapest 2022.
"Ifj. Horthy Miklós állapota csak lassan javult, lábadozása egy hónapig tartott, és november 21-én hagyta el a szanatóriumot."
Szilágyi Ágnes Judit - Sáringer János: Ifj. Horthy Miklós, a Kormányzó kisebbik fia, Holnap Kiadó, Budapest 2022. 22. oldalhetedikén este még arról küldött Stockholmba, Ankarába, Bernbe táviratot, hogy másnap fegyverszünetet fognak kérni, ehelyett ma vissza kell azokat vonnia.
"Szeptember 9-én táviratilag tájékoztattam, hogy háborúból való kiválásunk tervét, tekintettel a legújabb fejleményekre, valamint a már fölsorolt okoknál fogva, elhalasztottuk."
Hennyey Gusztáv: Magyarország sorsa Kelet és Nyugat között 102. old. Európa Kiadó Budapest, 1992"Tragikomédia, ami ezekben a napokban a magyar vezetés körében lezajlott. Szeptember 7-én még ultimátumot küld a kormány a német hadvezetőséghez, hogy amennyiben 24 órán belül nem küldenek öt páncélos hadosztályt a dél-erdélyi szovjet támadás megállítására, Magyarország kénytelen fegyverszünetet kérni, mert e segítség nélkül nem tudja védeni magát. Hennyey külügyminiszter már utasítja minisztériumának illetékes osztályát a szükséges okmányok előkészítésére, és az angolszász diplomatákkal kapcsolatban álló Bakách-Bessenyeyhez Svájcba küldött táviratában bejelenti a másnapi (szeptember 8.) fegyverszüneti lépéseket. És ekkor jön a visszatáncolás: Horthynak és kormányának elegendő Ribbentrop fenyegető üzenete, valamint Veesenmayer nyilatkozata a retorziók kilátásba helyezéséről és már szeptember 9-én Bakách-Bessenyey a várt felhatalmazás helyett csak távirati magyarázatot kap a háborúból való kilépés elmulasztásáról."
Vigh Károly: Az 1944. október 15-i sikertelen „kiugrási” kísérlet okairólRepült a tolla, felvázolta a katonai helyzetet és a rést benne, ahova leszállhatnának a szövetséges ejtőernyősök. Felfestette a polgárháború színes-véres vízióját is a magyar területeken elhúzódó háború, az orosz megszállás és a belső politikai ellentétek miatt. Csak két-három hadosztály elég lenne! Jelképesen! Megmutatni az oroszoknak és a magyar népnek, hogy az angolszászok nem hagyják cserben ezt az országot. Két hadosztály légi úton is érkezhetne. De azonnal!
"...amellett a német beavatkozás, az orosz seregek közbelépése, végül a magyar jobb- és baloldal ellentétei fölidézhetnék a polgárháború veszélyét is. Alapvetően fontos lenne tehát, hogy Magyarországot angolszász erők szállják meg, amikor elégséges lenne két három, légi úton szállított hadosztály; kérjük tehát most e hadosztályok útbaindítását."
Hennyey Gusztáv: Magyarország sorsa Kelet és Nyugat között 102. old. Európa Kiadó Budapest, 1992"Ennek megfelelően szeptember 9-én a fegyverszünetért való hivatalos folyamodás helyett Bakách-Bessenyey a következő táviratot kapta: „A tervezett kiugrást a következő kényszerítő okok folytán későbbre kell halasztani: számolnunk kell azzal, hogy német erők benyomulnak a országba, hogy beavatkozzanak. Fennáll a veszély, hogy a német beavatkozás és az oroszok inváziója folytán polgárháború robban ki - törés a szélsőjobb és a szélsőbal között. Az angolszász megszállás és két-három angolszász hadosztály légi úton való megérkezése alapvető feltétel. Az oroszok romániai viselkedése elrettentő hatást gyakorol." "
C.A. Macartney: Október tizenötödike - A modern Magyarország története 1929-1945 II. rész 424-425. oldal Gede Testvérek Bt. Budapest, 2006"Újraolvasta a sürgönyt. A szövetségesek megállapodtak abban, hogy Magyarországot kizárólag az orosz csapatok szállják meg. Minden más elképzelés teljesen reménytelen."
"Táviratom keresztezte Bakách-Bessenyey táviratát, amelyben azt tudatta velünk, hogy teljesen reménytelen annak az elgondolásunknak a megvalósítása, hogy Magyarországot csak a nyugati szövetségesek csapatai szállják meg. A Szövetségesek ugyanis már megállapodtak benne, hogy Magyarországot kizárólag orosz csapatok fogják megszállni. Szeptember 9-i táviratunkra válaszolva értésünkre adta, hogy amennyiben a kormány nem ért egyet a javaslataival, ő helyesebbnek tartaná, ha nem erőltetnénk a további közvetítést."
Hennyey Gusztáv: Magyarország sorsa Kelet és Nyugat között 103. old. Európa Kiadó Budapest, 1992"Ez a távirat - úgy látszik - keresztezte Bakách-Bessenyeynek a korábbi üzenetre adott válaszát. Azt válaszolta, hogy a nyugati megszállásra vonatkozó javaslat gyakorlatilag teljesen megvalósíthatatlan. A szövetségesek egymás között úgy állapodtak meg, hogy egyedül a szovjet csapatok szállják meg Magyarországot."
C.A. Macartney: Október tizenötödike - A modern Magyarország története 1929-1945 II. rész 425. oldal Gede Testvérek Bt. Budapest, 2006