1944. szeptember 7. éjjel, Budapest

A fejezetből annyi nem pontos, hogy  a fegyverszünet feltételeit még a koronatanácson dolgozták ki, és Bárczy nem volt jelen.

"csak oroszok jöhetnek be! Román vagy jugoszláv csapatokat nem tűrhetünk a földünkön! … A német csapatoknak szabad elvonulást kell adjanak. … A rendőrségnek és a teljes közigazgatásnak érintetlenül tovább kell működnie. … az orosz csapatok csak az ország stratégiailag fontos központjait szállják meg."

"...a következő kérésekkel fordulnak az ellenséghez: a/ A szövetséges csapatok csak Magyarország stratégiailag fontos központjait szállják meg. b/ A román és jugoszláv csapatok ne vegyenek részt a megszállásban. c/ A magyar rendőrség és közigazgatás a helyén maradhasson. d/ A szövetségesek engedélyezzék, hogy a németek evakuálják Magyarországot."

C.A. Macartney: Október tizenötödike - A modern Magyarország története 1929-1945 II. rész 422. oldal Gede Testvérek Bt. Budapest, 2006

"A koronatanács ülésén az a nézet alakult ki, hogy esetleg feltétel nélküli kapitulációval is számolni kell, de a fegyverszüneti tárgyalásokon lehetőség szerint még a következő elvek érvényesítésére kell törekedni: I. A szövetségesek lehetőleg csak hadászatilag fontos központokat szálljanak meg. 2. Román és szerb erők ne vegyenek részt a megszállásban. 3.Vegyék igénybe a magyar közbiztonsági szerveket (a csendőrséget és a rendőrséget) a belső rend fenntartására. 4. A szövetségesek egyezzenek bele a német csapatok zavartalan elvonulásába..."

Hennyey Gusztáv: Magyarország sorsa Kelet és Nyugat között 90. old. Európa Kiadó Budapest, 1992

"...nem szükséges-e egy fegyverszünethez a parlament hozzájárulása? … Az én jogkörömbe tartozik ez a kérdés! Egyébként is, a parlamentet össze se tudjuk hívni, a pártok működését felfüggesztettük, és a németek több képviselőt a mai napig fogva tartanak! — A fegyverletétel katonai ügy! … A főméltóságú úr egyben a legfőbb hadúr, tehát teljhatalma van a hadsereg felett."

"...úgy tűnik, hogy ez a sajátságos értekezlet nem vitatta meg azt a kérdést, vajon a magyar alkotmány szerint szükséges-e megkérdezni a Parlamentet egy fegyverszüneti kérés előtt, de mivel a kérdés későbbi alkalmakkor felmerült, és fontosnak tekintették, itt néhány szót kell róla ejtenünk. Magának a Parlamentnek biztosan az lett volna a véleménye, hogy ilyen lépés parlamenti hozzájárulás nélkül törvénytelen. Horthy viszont ebben az időszakban úgy látta a helyzetet, hogy az adott körülmények között a Parlament nem hívható össze; továbbá, mivel a németek több tagját letartóztatták, a Parlament csonka és ezért képtelen funkcióinak betöltésére. Mindenesetre egy fegyverletétel katonai ügy, és mint Legfelsőbb Hadúrnak teljhatalma van a hadsereg és annak akciói felett. Mindazonáltal a Kormányzó nem akart lépni anélkül, hogy a kormánnyal ne tanácskozzék (bár hajlandó volt parlamenti jóváhagyás nélkül cselekedni)."

C.A. Macartney: Október tizenötödike - A modern Magyarország története 1929-1945 II. rész 423. oldal Gede Testvérek Bt. Budapest, 2006

"A kormánypárton belül akkoriban mindenekelőtt arról folyt a vita, vajon a parlament megkérdezése nélkül köthet-e a kormányzó fegyverszünetet. A többség azt vallotta, hogy ez alkotmányellenes lenne."

Hennyey Gusztáv: Magyarország sorsa Kelet és Nyugat között 84. old. Európa Kiadó Budapest, 1992

"...a kormányzó kijelentette, hogy a parlament már nem képviseli a nemzet akaratát, mert a képviselők egy része el van fogva, másik része bujkál, és a szabadlábon lévők meg vannak félemlítve - ... Azzal fejezte be, hogy „én viselem a nemzet és a történelem előtt a felelősséget"."

Gróf Edelsheim Gyulai Ilona: Becsület és kötelesség 1. kötet, 324. old, Európa Könyvkiadó, Budapest 2018

"Akkor mit szólnának, ha értesíteném még ma este a stockholmi és ankarai követségeket, hogy holnap fegyverszüneti kéréssel fordulunk a szövetségesekhez?"

"A kérést a svéd és török követségen keresztül kívánták előterjeszteni..."

C.A. Macartney: Október tizenötödike - A modern Magyarország története 1929-1945 II. rész 422. oldal Gede Testvérek Bt. Budapest, 2006

"Hennyey előkészületeket tett, hogy elküldje a kérést a svéd és török követeknek."

C.A. Macartney: Október tizenötödike - A modern Magyarország története 1929-1945 II. rész 423. oldal Gede Testvérek Bt. Budapest, 2006

"Sürgönyözzön Bakách-Bessenyeynek is! … Azt szeretném, ha te pedig a kapcsolataid révén az ellenállási mozgalommal közölnéd ugyanezt."

"Szeptember 7-én este közöltem Bakách-Bessenyeyvel hogy a katonai helyzet romlását látva (orosz páncéloshadtestek fölvonulása a Délkeleti-Kárpátok előtt stb.), ultimátumot intéztünk a német kormányhoz, s ezzel adva van a fegyverszünet lehetősége."

Hennyey Gusztáv: Magyarország sorsa Kelet és Nyugat között 102. old. Európa Kiadó Budapest, 1992

"...táviratozott Bakách-Bessenyeynek: „Sürgős. Holnap, 8-án lépéseket teszünk a fegyverszünet aláírása ügyében. Hamarosan küldjük a konkrét utasításokat." A döntés annyira határozottnak tűnt, hogy a stockholmi és ankarai követséget a tervezet kérésről, illetve kérésekről is tájékoztatták; eközben az ellenállási mozgalommal is közölték, hogy a kormányzó másnap feltétel nélkül leteszi a fegyvert."

Szent-Iványi Domokos: Visszatekintés 1941-1972, 177. old Magyar Szemle Könyvek 2016

"Úgy tűnik, hogy a stockholmi es ankarai követséget tényleg informálták a szándékolt kéréssel kapcsolatban, és az „Ellenállási Mozgalommal" is közölték, hogy a Kormányzó másnap bejelenti a feltétel nélküli megadást."

C.A. Macartney: Október tizenötödike - A modern Magyarország története 1929-1945 II. rész 422. oldal Gede Testvérek Bt. Budapest, 2006

"Hitlert is értesítenie kell. … Elővett egy papírt, tollat, saját kézzel, saját szavakkal akarta elmagyarázni, hogy miért döntött így."

"Ezenkívül a kormányzó - figyelembe véve a rendkívül - kényes helyzetet a koronatanács után személyes levélben fordult közvetlenül Hitlerhez; nem csak azt követelte, hogy a németek haladéktalanul bocsássanak rendelkezésre megfelelő erejű német csapatokat a magyar határokon húzódó arcvonal védelmére, hanem azt is, hogy hozzák vissza az ország határaitól távol harcoló magyar csapatokat Magyarországra."

Hennyey Gusztáv: Magyarország sorsa Kelet és Nyugat között 96. old. Európa Kiadó Budapest, 1992

"…Lakatos miniszterelnök Vörös vezérkari főnök társaságában fogadta a Sándor-palotában a német követet és a német katonai attasét."

"Lakatos miniszterelnök még 1944. szeptember 7-én este tájékoztatta Veesenmayer követet a koronatanács határozatáról."

Hennyey Gusztáv: Magyarország sorsa Kelet és Nyugat között 96. old. Európa Kiadó Budapest, 1992

"Utasításomra Lakatos miniszterelnök a minisztertanács után még 7-én magához kérette Veesenmayert meg von Greifenberg lábornok katonai attasét, és tudomásukra hozta a minisztertanács előtt nyilvánított álláspontomat. A helyzet megköveteli hét gépesített hadosztály haladéktalan bevetését: ellenkező esetben Magyarország a háborút nem folytathatja tovább."

Horthy Miklós: Emlékirataim 265. old.,  Európa Könyvkiadó, Budapest, 2019

"...miért pont most? Hiszen két héttel ezelőtt még semmit sem tudtak volna tenni. Nem volt elég hadrafogható megszálló erő Magyarországon. De mostanra a Déli-Kárpátokba ígért csapatok nagy része a magyar határokon belül volt. És most ugrálnak? Nem nézik a vasúti jelentéseket? Hogy mennyi csapat érkezett? Még Budapest környékén vannak!"

"Most megint belesétáltunk egy német csapdába - így Bárczy ,- a német csapatok Budapest térségében állomásoznak. Csatay javaslata tehát nem segített, épp ellenkezőleg, a németek újabb nyomásgyakorlással válaszoltak."

Szent-Iványi Domokos: Visszatekintés 1941-1972, 178. old Magyar Szemle Könyvek 2016

"Kaptak hírt maguk is arról a kegyetlenségről, amivel az oroszok honorálják a fegyverletételt? Nem akarják annak kitenni sem a hadsereget, sem a lakosságot!  … Várjunk meg még pár jelentést! Nem döntheti el a háború sorsát egy rossz látási viszonyok között, kis területen végzett felderítő manőver! … Úton vannak a csapataink a front felé!"

"Ugyanazon a napon este fél 9 órára magamhoz kérettem a német követet és Greiffenberg tábornokot, akiket Hennyey külügyminiszter és Vörös János, a vezérkar főnöke társaságában fogadtam. A németeket meglepte közlésem. Élénk színekkel ecsetelték az orosz megszállás várható szörnyű következményeit, az ország pusztulását, és a maguk részéről mindent megígértek, természetesen nem huszonnégy órán belül, mivel ez technikailag kivihetetlen volt, hanem pár napon belül. Végezetül kétségbe vonták a helyzet súlyosságát tartalmazó repülőfelderítés hitelességét."

Lakatos Géza: Ahogy én láttam 132-133. old. Európa Könyvkiadó Budapest 1992

"...a korábban románoknak szánt fegyverzetet és lőszereket is átirányítottuk a magyar hadsereg felé."

"A németek végre - Lajos szerint - nagy mennyiségű fegyvert és lőszert, ami korábban Romániának volt szánva, most Magyarországra irányítottak, a magyar és a német erők itteni használatára (igaz, a németek többet kaptak belőle, mint a magyarok)."

C.A. Macartney: Október tizenötödike - A modern Magyarország története 1929-1945 II. rész 432. oldal Gede Testvérek Bt. Budapest, 2006

"Ezenkívül a korábban Romániának szánt felszerelést is Magyarországra irányítják."

Szent-Iványi Domokos: Visszatekintés 1941-1972, 178. old Magyar Szemle Könyvek 2016