1944. szeptember 25. 

Gács, Washington, London, Moszkva, Nápoly, Budapest

"Na, édes lelkem, megtenne-e egy apróságot a hazájáért? Egy üzenetet kellene egyenesen Makarov alezredes kezébe adni."

"Elmondta viszont, hogy titkos összeköttetés létesült Makarov altábornagy és csoportja főhadiszállása, valamint a Vár között, s hogy már érkezett pár üzenet a Várba. Amennyire emlékszem, az összeköttetést többek között azok a szlovák tejes kofák biztosították, akik rendszeresen keltek át a határon tejet szállítva, s akik üzeneteket tudtak elvinni a Várba."

Szent-Iványi Domokos: Visszatekintés 1941-1972, 202. old Magyar Szemle Könyvek 2016

"Zichy és Kudar sötétedés után gyalog vágtak neki a zöldhatárnak."

"Kudarral aztán másnap hajnalban nekivágtak feketén a határnak, amelyet nemcsak a magyar és a szlovák határőrség, de a német SS is erősen ellenőrzött. A két határátkelő — anélkül, hogy bárki észrevette volna — megtalálta a szovjet tiszteket, akik azután autón Zólyomba vitték őket."

Borbándi Gyula: A zólyomi tárgyalások (1944. szeptember), Új Látóhatár, 1970. 2. szám

"Ők meg biztosítékot kérnek arra, biztosítékot!, hogy nem kizárólag orosz csapatok szállják meg őket!"

"Az amerikai külügyminisztérium szeptember 24-én tudatja moszkvai nagykövetével - Harrimannal -, hogy Nádayék megérkeztek Casertába, a szövetségesek földközi-tengeri parancsnokságára. A tájékoztató szerint magyar részről , némi biztosítékot kérnek arra vonatkozólag, hogy a szövetséges csapatok részt fognak venni a megszállásban úgy, hogy az ország ne legyen teljesen szovjet ellenőrzésnek átengedve". "

Vigh Károly: Ugrás a sötétbe, 51. old. Akadémia Kiadó, Budapest 1979

"...úgy ítéljük meg, hogy a kérés minden realitást mellőz."

“Az amerikai külügyminisztérium kemény bírálattal illeti a magyar magatartást, amely - mint a távirat hangsúlyozza - „nem tükrözi a helyzet realitását”...”

Vigh Károly: Ugrás a sötétbe, 51. old. Akadémia Kiadó, Budapest 1979

"Míg az amerikai álláspont a Náday-misszió kérdésében - legalábbis az első reagálás - nem elutasító, de kritikai elemeket is tartalmaz, addig angol részről feltűnő készséget mutatnak a tárgyalásokra, még a formaságokat is félretéve."

Vigh Károly: Ugrás a sötétbe, 51. old. Akadémia Kiadó, Budapest 1979

"...javasoljuk a fegyverszüneti feltételek mihamarabbi megküldését a magyaroknak."

"Winant londoni amerikai nagykövet szeptember 25-én Cordell Hull külügyminiszternek küldött táviratában előadta, hogy az angol kormány szeptember 24-én érintkezésbe lépett az Egyesült Államok és a Szovjetunió kormányával, és azt javasolta, hogy „amilyen gyorsan csak lehet, adják át a fegyverszüneti feltételeket Náday tábornoknak Olaszországban MacMillan, valamint az Egyesült Államok és a Szovjetunió ottani képviselője által, megérdeklődve azt, hogy vajon ez az intézkedés a másik két kormányzat helyeslésével találkozik-e…"

Vigh Károly: Ugrás a sötétbe, 51. old. Akadémia Kiadó, Budapest 1979

"Egy nappal később Vinant londoni amerikai nagykövet táviratban taiékoztatta Cordell Hull külügyminisztert az angol álláspontról. Eszerint az angol kormány september 24-i, az amerikai és a szovjet féllel ismertetett álláspontja a következő: amennyiben ebben a partnerek is egyetértenek, át kell adni a fegyverszüneti feltételeket Náday tábornoknak. Mert igaz ugyan, hogy a tábornok nem rendelkezik a magyar kormány szabályos megbízólevelével, ám bizonyosra vehető, hogy rendelkezik a megfelelő megbízással, tehát alkalmas a feltételek átvételére és továbbítására."

Kanyó András: Horthy és a magyar tragédia, Népszabadság könyvek 2008, 287. old

"Az angol csapatok a Pó völgyén keresztül, a Ljubljana-nyíláson át eljuthatnának a magyar Alföldre."

"Csak Sir Henry Maitland Wilson földközi-tengeri főparancsnok látott "fantáziát" Nádayék missziójában, aki szerette volna offenzíváját kifejleszteni a Pisa-Rimini vonalon túlra, a Po völgyébe, a ,,Ljubljana-nyíláson" át a magyar Alföldre."

Vigh Károly: Ugrás a sötétbe, 50. old. Akadémia Kiadó, Budapest 1979

"Egy ilyen lépés komoly német erőket vonna el a nyugati frontról."

"Ez a hadművelet arra kényszerítette volna Hitlert, hogy csapatokat vonjon el a nyugati frontról."

Vigh Károly: Ugrás a sötétbe, 50. old. Akadémia Kiadó, Budapest 1979

"Úgy döntöttek, alszanak rá egyet. Vagy kettőt. De lehet, hogy több is lesz az."

"A szovjet fél azonban nem sietett a válasszal. Sőt, a Visinszkij által szeptember 21-én közölt elvi hozzájárulással ellentétben, Moszkva álláspontja ezúttal elutasító volt. A szovjet fél szerint: Náday nem rendelkezik megfelelő felhatalmazással."

Kanyó András: Horthy és a magyar tragédia, Népszabadság könyvek 2008, 287. old

"Eközben a nápolyi főhadiszállás angol parancsnoka, Wilson vezérezredes tovább szőtte az angol vezérkar terveit. Talált maga mellé még egy amerikai tábornokot is. Elkezdték kiválogatni a szövetséges csapatokból azokat a katonákat, akik beszéltek magyarul. Hamar megalakult egy kisebb egység belőlük, kaptak piros-fehér-zöld vállpántot és magyar címert a zubbonyukra. Még a Hungary felirat sem hiányzott a szívük felől.

Bariban amerikai, Benghaziban angol ejtőernyős csapatokat készítettek fel egy esetleges bevetésre. A kötelékükbe szánták a magyarul tudókat."

"...ahogy Kovách György USA-ezredes tájékoztatja erről az ügyről az Új Látóhatár egyik cikkíróját: Olaszországban már kiválogatták a magyarul tudó katonákat az amerikai hadseregből, külön egységet formáltak belőlük, zubbonyukon a jobboldali vállpánt alatt megkülönböztető emblémát viseltek a magyar címerrel, fent Hungary, alul Magyarország felírással és készenlétben várták a parancsot a bevetésre, amikor jött az Anvil-hadművelet…”

Vigh Károly: Ugrás a sötétbe, 50. old. Akadémia Kiadó, Budapest 1979

"Egyheti tárgyalás után értesültünk, hogy egy amerikai ejtőernyős hadosztály készen áll bevetésre Bariban és egy másik, angol ejtőernyős alakulat Benghaziban akció készen a Hortobágyra, a csendőrség, testőrség és a debreceni helyőrség által biztosított 25 négyzetkilométeres területre. Magyarokat is képeztek ki ejtőernyős ugrásra vezetőknek. A római magyar kolónia számos közismert tagja jelentkezett kiképzésre. Örültünk ezeknek a híreknek és izgatottan vártuk az akció kezdetét."

Majoros János: Titkos küldetés 1944. szeptember 22, Magyar Szárnyak, 1980. 9. évfolyam, 9. szám

"Nem bírom megfejteni!"

"Náday csupán Horthynak a Szentszékhez intézett magánlevelét vitte magával és egy kis papírszeletre írt sifr-kulcsot, de - mint utóbb kiderült - a sifr-jeleket hibásan állították össze. Ez a technikai probléma okozta, hogy Náday nem tudott kapcsolatot teremteni a Várral - és fordítva."

Vigh Károly: Ugrás a sötétbe, 49. old. Akadémia Kiadó, Budapest 1979

"...először csak az az üzenet érkezett, hogy szerencsésen megérkeztek, és azután sokáig semmi. A következő üzenetet nem lehetett megfejteni. Állítólag a rejtjelkulcs elveszett - vagy itthon maradt…"

Gróf Edelsheim Gyulai Ilona: Becsület és kötelesség 1. kötet, 335. old, Európa Könyvkiadó, Budapest 2018