1944. szeptember 10. Budapest

"Megint ugyanazt az asztalt ülték körbe, de most a kormányból csak Lakatos, Csatay és Hennyey voltak jelen. A többi miniszterben nem bíztak. Helyettük jöttek a megbízhatónak hitt tisztek, mint Vörös János, Vattay Antal, Náday István, és a bölcs öregek, mint Esterházy Móric, Károlyi Gyula, Teleki Béla."

"Szeptember 10-én, miközben Esterházy Bibi volt nálam, Miklóspapa összehívta megbízható tanácsadóit, akiknek a véleményét ki akarta kérni. A kormány részéről csak Lakatos, Hennyey és Csatay, valamint Vörös, a vezérkar főnöke volt jelen. A tanácskozás résztvevői: Vattay és Ambrózy, a katonai és a kabinetiroda vezetői, Bethlen István gróf (akit rejtekhelyéről titokban csempésztek be a várba), Esterházy Móricz gróf, Károlyi Gyula gróf, Kánya Kálmán, Perényi Zsigmond báró, három tábornok, ezek között Náday István vezérezredes …, Teleki Béla gróf, az Erdélyi Párt elnöke."

Gróf Edelsheim Gyulai Ilona: Becsület és kötelesség 1. kötet, 325. old, Európa Könyvkiadó, Budapest 2018

“A kormányzó szeptember 10-én felhozatta Bethlent a rejtekhelyéről, és bizalmasaival, akikhez Esterházy Móric, Lakatos Géza miniszterelnök, Csatay és Hennyey Gusztáv külügyminiszter, illetve Vörös János, a Honvéd Vezérkar főnöke is csatlakozott, öt és fél órán keresztül tanácskozott."

Ungváry Krisztián: Kiugrás a történelemből - Horthy Miklós a világtörténelem színpadán, 30. old, Open Books, Budapest, 2022 

"Szeptember 10-én délutánra tehát magához hívatta az urakat. A tanácskozás napirendjén az akkori hadi helyzet és a fegyverszünet szerepelt. A kormány részéről Lakatos Géza  miniszterelnök, Csatay Lajos honvédelmi miniszter, Hennyey Gusztáv külügyminiszter, továbbá Vörös János vezérezredes, a honvéd vezérkar főnöke, Vattay Antal altábornagy, a katonai iroda és Ambrózy Gyula, a kabinetiroda főnöke, s mintegy tizenöt titkos tanácsos volt jelen. Ez utóbbiak közül megemlítendő Bethlen István…"

Hennyey Gusztáv: Magyarország sorsa Kelet és Nyugat között 100. old, Európa Kiadó Budapest 1992 

"...a Titkos Tanácsosokat összehívta szeptember 10-én este 6 órára egy magán összejövetelre."

C.A. Macartney: Október tizenötödike - A modern Magyarország története 1929-1945 II. rész 426. oldal Gede Testvérek Bt. Budapest, 2006

"Körbenézett, és meglepetten szembesült azzal, hogy az öregség nehéz szaga lepte be a termet, annyi idős ember gyűlt össze itt."

"Bárczy a résztvevőket úgy jellemezte, mint „Lajos" jelentésében és a Hungarista Naplóban: „Öreg emberek"."

C.A. Macartney: Október tizenötödike - A modern Magyarország története 1929-1945 II. rész 431. oldal Gede Testvérek Bt. Budapest, 2006

"...besietett Bethlen István. Felszisszentek, felkiáltottak, üdvözlésképpen és meglepetésükben."

"Az ülésen Bethlen István gróf is megjelent, jóllehet előzőleg nem volt róla szó."

Lakatos Géza: Ahogy én láttam 138. old. Európa Könyvkiadó Budapest 1992

"A zaj elült, a kormányzó felállt, a figyelem összpontosult."

"Az ülést Horthy nyitotta meg. Rövid expozé az általános hadihelyzetről..."

Bokor Péter: Végjáték a Duna mentén - interjúk egy filmsorozathoz, RTV-Minerva-Kossuth, Budapest 1982, 218. old Vita Sándor interjú

"Előbb a miniszterelnök, majd a vezérkari főnök panaszolta el, hogy bár elindultak a német egységek, de megmaradtak az ország középső részén, nincs jele, hogy a frontra tartanának."

"Lakatos miniszterelnök beszámolt a katonai helyzetről. Közölte: három napja felhívta a németeket, hogy küldjenek végre 12 hadosztályt (6 páncéloshadosztályt) a segítségünkre, ezt a németek meg is ígérték, de a mai napig semmi sem érkezett. Erdélyben csak a szétvert 6. és 8. (német) hadsereg van és a Budapest körül álló német csapatok nem indultak meg a front felé."

Bokor Péter: Végjáték a Duna mentén - interjúk egy filmsorozathoz, RTV-Minerva-Kossuth, Budapest 1982, 218. old Vita Sándor interjú

"...ismertettem katonai és külpolitikai helyzetünket, továbbá az összes lehetőségeket, valamint egy esetleges fegyverszünet valamennyi feltételezhető kihatását. ... Ezután kértem a vezérkar főnökét, tárjon elénk részletes katonai helyzetképet."

Lakatos Géza: Ahogy én láttam 138. old. Európa Könyvkiadó Budapest 1992

"Hamar le is intette Vöröst, és átadta a szót a volt miniszterelnöknek. … — Uraim! A háborút Németország elvesztette. A vesztesek oldalán akarunk elvérezni, vagy meg akarjuk menteni az országból és a lakosságából, ami még menthető? Ez itt a kérdés!"

"Miután ez megtörtént, elsőnek Bethlen kért szót, és emelt hangon követelte a fegyverszünet haladéktalan megkötését."

Lakatos Géza: Ahogy én láttam 138. old. Európa Könyvkiadó Budapest 1992

"Bethlen gróf . . . energikusan, szigorú logikával, minden habozás nélkül beszélt egy sürgős, azonnali fegyverszünet szükségességéről. Németország elvesztette a háborút, nem szabad mellette maradnunk."

Bokor Péter: Végjáték a Duna mentén - interjúk egy filmsorozathoz, RTV-Minerva-Kossuth, Budapest 1982, 218. old Vita Sándor interjú

"Itt vagyunk, megszállva egy embertelen és kegyetlen hatalom által, saját erőből azt lerázni nem tudjuk magunkról, és az igájuk alóli felszabadításunkat csak egy másik, hasonlóan kíméletlen és ellenséges erőtől várhatjuk."

"Nem tudom, sikerül-e visszaadni azt a bizonytalan, kétségbeejtő légkört, amelyben éltünk, egy velünk szemben ellenséges világnézetű, kegyetlen hatalom által megszállt országban, ahol a felszabadulást egy hasonlóan kegyetlen, ellenséges világnézetű ország haderejétöl kellett várnunk... ennél szörnyűbbet Hitchcock sem tudott volna kitalálni."

Gróf Edelsheim Gyulai Ilona: Becsület és kötelesség 1. kötet, 325. old, Európa Könyvkiadó, Budapest 2018

"Kötelességünk menteni a menthetőt! Az embereket, a hidakat, az utakat, a házakat, a városokat! Két út áll előttünk: egy békés megszállás elfogadása vagy egy területünkön folytatott vesztes háború."

"Vörös tábornok katonai helyzetjelentése után Bethlen annak a nézetének adott kifejezést, hogy minden további vérontás céltalan, tehát arra kell törekednünk, hogy részünkről a háborút haladéktalanul befejezhessük."

Horthy Miklós: Emlékirataim 266. old.,  Európa Könyvkiadó, Budapest, 2019

Náday István feljegyzése szerint ezt Horthy mondta: 

"Fegyverszünetet kell kérni, hogy ne a vesztes Németország oldalán fejezzük be a háborút, hogy megóvjuk a lakosságot és javainkat, városainkat, hídjainkat, hogy inkább egy békés megszállásnak vessük oda magunkat, mint egy ellenségesnek."

Bokor Péter: Végjáték a Duna mentén - interjúk egy filmsorozathoz, RTV-Minerva-Kossuth, Budapest 1982, 218. old Vita Sándor interjú

"Azonnali fegyverszünetet kell kérni! A teremben a legtöbb fej öntudatlanul bólintott."

"Ehhez a felfogáshoz a jelenlévők valamennyien csatlakoztak."

Horthy Miklós: Emlékirataim 266. old.,  Európa Könyvkiadó, Budapest, 2019

"...kiváltképpen Bethlen gróf, Kánya Kálman, Náday vezérezredes szállt síkra a fegyverszüneti megállapodás lehető legsürgősebb megkötése mellett."

Hennyey Gusztáv: Magyarország sorsa Kelet és Nyugat között 100. old, Európa Kiadó Budapest 1992 

"Igen, a szovjetekhez!"

"A tanácskozáson Horthy Magyarország katonai, politikai helyzetét vázolta fel. Csatay honvédelmi miniszter a frontokon való helyzetet mondta el, és levonta a következtetéseket, hogy Németország és szövetségesei háborúja már elveszett. A vezérkar főnöke, Vörös János jelentést tett Németország szövetségesei és ellenfelei emberi és anyagi tartalékairól, én is ugyanerre a következtetésre jutottam. Felszólalásomban támogattam a hadsereg képviselőit, és kijelentettem, hogy a harc további folytatása - bűncselekmény a nép ellen. Ha az oroszok Magyarországra bevonulnak - mondtam -, szövetségesek, és mint a legcivilizáltabb nép, úgy fognak viselkedni. Viszont mint ellenség, úgy semmiért sem kezeskedhetem. Szükségesnek tartom azonnal Moszkvába egy delegáció küldését a békeszerződés megkötésére."

Romsics Ignác: Bethlen István 428. old.,  Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, Budapest 2013

"Csatay és Vattay Antal főhadsegéd szerint bizonytalanság uralkodott a résztvevők között a tekintetben, hogy kitől kérjék a fegyverszünetet. Vattay úgy emlékezett, hogy „Az értekezleten általában mindenki azon a véleményen volt, hogy a háborúból ki kell lépni, és az angolszászok útján békét kell kérni", s Bethlen volt az egyetlen, aki nem egyedül az angolszász utat kívánta, hanem szerinte igenis az egyetlen reális út a legközelebbi félhez, az oroszokhoz fordulni fegyverszünetért"."

Romsics Ignác: Bethlen István 429. old.,  Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, Budapest 2013

"Minden eshetőségre fel kell készülni! Meg kell szervezni az ellenállást. Legelőször biztosítani kell a Vár, a kormányzó és a kormány védelmét, hogy végig cselekvőképes maradjon az ország vezetése! A jobboldali puccs elkerülése érdekében le kell tartóztatni a szélsőjobboldali vezetőket! Meg kell róla győződni, hogy a hadsereg és a karhatalom vezetése megbízható és hatékony kezekben van!"

"...minden eshetőségre fel kell készülnünk. A miniszterelnöknek jól meg kell szerveznie az ellenállást. A Vár, a kormány védelmét.  … Ő nem tart jobboldali megmozdulástól, de javasolja: tartóztassanak le néhány (szélső-) jobboldali vezetőt a hatás kipuhatolása céljából. Akárhogyan is, a csendőrségnek, rendőrségnek, hadseregnek megbízható kezekben kell lennie."

Bokor Péter: Végjáték a Duna mentén - interjúk egy filmsorozathoz, RTV-Minerva-Kossuth, Budapest 1982, 219. old Vita Sándor interjú

"A németeket nehéz lesz legyőzni. A katonaságot fel kell készíteni arra, hogy az eddigi szövetségesünk ellen kell támadni! A lakosságot fel kell készíteni arra, hogy újabb, másfajta kihívások elé néznek majd!"

"Minden előkészítés nélkül a magyar közvélemény nem fogadta volna el könnyen azt, hogy meg kell hódolnia az oroszok előtt. A hivatalos propaganda és a németbarátok, de még a kormány egyes tagjainak felfogása szerint is Németországgal szemben olyan kötelezettségek állottak fenn, melyek az oldalán való harc folytatását követelték meg. Azt gondolták, hogy a háborúból való kilépésünk esetén az ország harcterületté válik, mert a német haderő nem lett volna hajlandó úgy vonulni ki Magyarországról, mint ezt Finnországban tette. Magyarországon több százezer német katona tartózkodott, és ezekkel szemben a magyar hadvezetőségnek csak békealakulatok és póttestek állottak rendelkezésére..."

Nagybaczoni Nagy Vilmos: Végzetes esztendők 226. old. Hargita Kiadóhivatal, Csíkszereda, 2017

"Elfogadhatatlan! Ha tudom, hogy ez vár itt rám, el sem jövök!  … Nem lehet ebben a kérdésben határozatot hozni ilyen körben! Itt olyanok vannak többségben, akik nem viselnek hivatalt! Nincs felelősségük! … Kérem, ezt itten csak egy beszélgető társaság! Van nekünk felelős kormányunk!"

"Utána Röder szólalt fel. Jellemző módon azzal kezdte: elfogadhatatlan határozatot hozni olyan emberek körében, akik nem viselnek felelősséget, amikor pedig van egy felelős kormány. Ez itt egy beszélgető társaság és nem egy bizottsag. Ha tudta volna, hogy erről lesz szó, el se jön."

Bokor Péter: Végjáték a Duna mentén - interjúk egy filmsorozathoz, RTV-Minerva-Kossuth, Budapest 1982, 219. old Vita Sándor interjú

"Klessheimben tettem egy ígéretet Hitlernek. Hogy ha fegyverszünetet kötök, előre közlöm vele. De mindazok után, amit Hitler az országunkkal tett … de nem tudom, mert a német nép iránt érzett rokonszenvem miatt azonban…"

"Mindazok után, amit Hitler Magyarországgal és velem szemben elkövetett, mentesnek érezhettem volna magamat az alól a Klessheimben önként tett ígéretem alól, hogy előre közlöm vele, ha fegyverszünet kérésére kényszerülök. Én azonban mégis ahhoz tartottam magam, mégpedig a német nép iránt érzett rokonszenvem folytán."

Horthy Miklós: Emlékirataim 265. old.,  Európa Könyvkiadó, Budapest, 2019

"Igen, csak úgy szabad, ha értesítjük a németeket! Ez  erkölcsi kötelességünk!"

"...ismertettem katonai és külpolitikai helyzetünket, továbbá az összes lehetőségeket, valamint egy esetleges fegyverszünet valamennyi feltételezhető kihatását. ... Ezután kértem a vezérkar főnökét, tárjon elénk részletes katonai helyzetképet. Miután ez megtörtént, elsőnek Bethlen kért szót, és emelt hangon követelte a fegyverszünet haladéktalan megkötését. Néhány óvatosságra figyelmeztető felszólalás után úgyszólván valamennyi jelenlévő amellett foglalt állást, hogy az erre irányuló lépéseket végre habozás nélkül, sürgősen meg kell tennünk. Ez azonban ne történjék árulásszerűen, hanem a németek egyidejű értesítése mellett."

Lakatos Géza: Ahogy én láttam 138. old. Európa Könyvkiadó Budapest 1992

"Csak akkor szabad ezt megtenni, ha már közelben van az angolszász sereg!"

"A német hadigépezet elleni fegyveres ellenállás nem tarthat sokáig. A szövetséges erők közelsége ezért fontos elemét képezte kiugrási tervünknek."

Szent-Iványi Domokos: Visszatekintés 1941-1972, 124. old Magyar Szemle Könyvek 2016

"...a fegyverszünet valószínű alapfeltétele lesz a németek haladéktalan megtámadás. Ez viszont az erőviszonyok figyelembevételével kilátástalannak, tehát teljességgel lehetetlennek látszott. Nap mint nap tárgyaltunk erről a sorsdöntő problémáról hármasban Csatayval és Hennyeyvel."

Lakatos Géza: Ahogy én láttam 131. old. Európa Könyvkiadó Budapest 1992

"Egy fegyverszünet megkötése előtt előzetesen tudnunk kell, hogy milyen előnyökhöz juthatnánk!"

"Hennyey külügyminiszter. . . előterjesztette a fegyverszünettel kapcsolatos véleményét, miszerint előzetesen tudnunk kell, milyen előnyökhöz juthatnánk egy fegyverszünet révén, hozna-e ez valami változást? Fegyverszünet kéréssel sokat kockáztatnánk, először is a németeknél, akik természetesen nem egyeznének bele, másrészt a Szövetségeseknél, akik feltétel nélküli megadást kívánnak."

Bokor Péter: Végjáték a Duna mentén - interjúk egy filmsorozathoz, RTV-Minerva-Kossuth, Budapest 1982, 218. old Vita Sándor interjú

"...milyen megoldás az, hogy nem leteszik a fegyvert, hanem csak beszüntetik a harcot? Akik ezt megfogalmazták, azt remélték, hogy így szabad elvonulást adhatnak a németeknek, és a szovjetekkel nem veszik fel a harcot."

"Eldöntötték, hogy a finn mintára be kell szüntetni a harcot, de nem szabad letenni a fegyvert..."

Gróf Edelsheim Gyulai Ilona: Becsület és kötelesség 1. kötet, 325. old, Európa Könyvkiadó, Budapest 2018

"Végül az ülés a következőket döntötte: „A finn példát kell követnünk, vagyis közölni kell a németekkel a határozatot. Nem kell letenni a fegyvert, hanem abba kell hagyni a harcot. Engedni kell a németeket az országot elhagyni. Nem kell megtámadni az oroszokat és a románokat." (Ez azt jelenti, hogy le kell mondani az Arad elleni támadásról.) „Ki kell üríteni Erdélynek a Belvedere-i vonalon túl általunk megszállt részeit."

C.A. Macartney: Október tizenötödike - A modern Magyarország története 1929-1945 II. rész 428. oldal Gede Testvérek Bt. Budapest, 2006.

"...csak akkor lehetséges a fegyverszünet, ha a szövetségesek vállalják, hogy a jelenlegi vonalban megállnak, határidőt szabnak a németeknek az elvonulásra, és meghagyják a magyar hadsereg fegyvereit."

Ungváry Krisztián: Kiugrás a történelemből - Horthy Miklós a világtörténelem színpadán, 35. old, Open Books, Budapest, 2022 

"Kérem, holnap tájékoztassa a minisztertanácsot a döntésünkről. Úgy közölje, hogy ez a döntés megmásíthatatlan!"

"Lakatos azt a feladatot kapta: másnap tájékoztassa a minisztertanácsot, a Kormányzó azon „végleges és megmásíthatatlan" döntéséről, hogy fegyverszünetet kér. Kérdezze meg: melyikük hajlandó vállalni a politikai felelősséget Horthy döntésének valóra váltásáért. Ennek az értelme feltehetően az volt, hogy akik nem vállalják a felelősséget, azok lemondanak, és olyan emberek lépnek a helyükbe, akik vállalják a felelősséget, mivel bármi is legyen a kormány válasza, a döntés „megmásíthatatlan"."

C.A. Macartney: Október tizenötödike - A modern Magyarország története 1929-1945 II. rész 428. oldal Gede Testvérek Bt. Budapest, 2006