1944. szeptember 1. délután 

Budapest

"Felderítő feladatra küldték a román állások mögé."

Ezt a részletet Teleki Géza nagy valószínűséggel nem tudhatta. 

"1944. IX. 5.-én a 2. hadsereg tordai támadásának megindulásakor egy különítmény élén átment az arcvonalon, s fogságba ejtett egy teljes román hadosztálytörzset. "

Bene-Szabó: A magyar királyi honvéd huszár tisztikar 1938-45. (Jósa András Múzeum Kiadványai 52. Nyíregyháza, 2003) MAGYAR KIRÁLYI TARTALÉKOS HUSZÁRTISZTEK

"...báró Aczél vezetésével egy kicsiny irreguláris erő már 1-én átszivárgott."

C.A. Macartney: Október tizenötödike - A modern Magyarország története 1929-1945 II. rész 421. oldal Gede Testvérek Bt. Budapest, 2006.

De jól ismerték egymást (Teleki Géza Teleki Pál fia):

"Atzél, aki Bethlen Istvánnal, Teleki Pállal, a kormányzó szűk baráti és családi körével állt kapcsolatban..."

SZEKÉR NÓRA: „Ő képviselte az erőt és bátorságot…” Báró Atzél Ede élete, Bátorság  a politikában, Gondolat Kiadó – Társadalomtudományi Kutatóközpont Budapest, 2021

"A kormányból páran értésünkre adták, hogy ne kapkodjunk, mert előrehaladott állapotban vannak a tárgyalások az angolszászokkal."

"...olyan benyomás alakult ki bennünk, hogy itt már valami megállapodás van készülőben, talán már éppen perfektuálás előtt is áll a megegyezés az angolszászokkal."

Bokor Péter: Végjáték a Duna mentén - interjúk egy filmsorozathoz, RTV-Minerva-Kossuth, Budapest 1982, 214. old Vita Sándor interjú

"Egy szó sem igaz abból, hogy az angolszászokkal bármilyen tárgyalás is folyna!"

"Így aztán szeptember 6-án elmentem ... - Ifjabb Horthyhoz. Elmondtam neki kapcsolatunkat az illegális baloldallal. ... Ő erre rendkívül hevesen kikelt a kormány tagjai ellen. Meglepő hevességgel mondta: „Illúzióban élnek! Szó sem igaz abból, hogy az angolszászokkal bármilyen tárgyalás is folyna!"

Bokor Péter: Végjáték a Duna mentén - interjúk egy filmsorozathoz, RTV-Minerva-Kossuth, Budapest 1982, 214. old Vita Sándor interjú

"Nem várhatnak Budapestre. Miattuk már így is lekésték a történelmi pillanatot. Megelőzték őket a románok."

"Teleki kifejtette, hogy a román összeomláskor, Jassy eleste után nekünk is ki kellett volna ugranunk. Ezzel elkéstünk."

Borbándi Gyula: A zólyomi tárgyalások (1944. szeptember)

"Nagy csalódást jelentett számukra az augusztus 23-i román kiugrás. Azt a magyarok részéről remélték előbb megtörténni."

Dáné Tibor: Az Óváry család kiirtásának és Kolozsvár szovjet megszállásának ténykörülményeiről

"...ilyen részletekig még nem jutottunk el… — Az az érzésem, hogy a kormányzó úrnak nincs elképzelése a teendőkről. … — Meg kell vallani, atyám erősen tanácstalan."

"Akkor belépett egy fiatalember, megismertem: ifj. Horthy Miklós. Szimpatikus megjelenésű ember, az első benyomásom kedvező volt. De amikor nekem ott az ország helyzetéről beszélt, abból világossá vált, hogy bár a szituáció súlyosságát már felfogták, a cselekvés sürgősségét is látják, viszont a tennivalóról halvány sejtelmük sincs! ... És akkor kicsúszott a számon: az a benyomásom, hogy a kormányzónak nincsen elképzelése a teendőkről. Az ifjú Horthy pedig rábólogatott, hogy valóban így van: „Atyám teljesen tanácstalan"... "

Bokor Péter: Végjáték a Duna mentén - interjúk egy filmsorozathoz, RTV-Minerva-Kossuth, Budapest 1982, 286. old Kovács Imre interjú

"De nem lesz itt nagy gond! Hiszen a tiszti kar apám mögött áll teljes erejével! A németek katasztrofális hadi helyzetben vannak. Nem fognak tudni lényegesen ellenállni. Még a németbarát magyar tisztek is kiábrándultak belőlük. Ők is fel fognak sorakozni atyám mögött!"

"Tele volt reménységgel. Az átállást nagyon egyszerűen képzelte el, szerinte a németek a most már számukra szinte katasztrofálissá váló hadi helyzet miatt nem is fognak erőszakoskodni. A magyar tisztikar kiábrándult, a régebbi németbarát tábornokok is felsorakoznak apja mögé."

Kádár Gyula: A Ludovikától Sopronkőhidáig Magvető Könyvkiadó Budapest, 1978 726. old

"Ifjú Horthy Miklós a háborúból való kiugrással komolyan foglalkozot, de őszintén meg kell mondanunk, hogy ehhez ő nem volt elég jelentős kapacitás. Jóindulatú ember, dehát - mondjuk így: politikai kérdésekről „elvi magaslaton" nem lehetett beszélni vele."

Bokor Péter: Végjáték a Duna mentén - interjúk egy filmsorozathoz, RTV-Minerva-Kossuth, Budapest 1982, 169. old Mester Miklós interjú

"...a magyar belpolitika vizében úszni nem tudott, az hétszentség."

Bokor Péter: Végjáték a Duna mentén - interjúk egy filmsorozathoz, RTV-Minerva-Kossuth, Budapest 1982, 287. old Kovács Imre interjú

"Önállóan kell cselekedniük, Budapestre nem számíthatnak."

"Aztán átadtam az írást ifjabb Horthy Miklósnak. És megmondtam neki: ha nem történik sürgős lépés a fegyverszünet érdekében, akkor Erdély kénytelen önállóan cselekedni! Most utólag gondolkodva a dolgon... Hisz nemcsak én, mások is közülünk hangoztatták ezt az „önálló cselekvést”... Igen, de utólag gondolkodva rájöttem, hogy ez tulajdonképpen blöff volt."

Bokor Péter: Végjáték a Duna mentén - interjúk egy filmsorozathoz, RTV-Minerva-Kossuth, Budapest 1982, 215. old Vita Sándor interjú

"A legfontosabb, hogy ne legyen háború Erdély földjén. Be kell engedni az oroszokat!"

"Augusztus 23-án ez a bizottság felállított egy Nemzeti Tanácsot, amely a következő kérést tartalmazó határozatot fogadta el: Magyarország keressen lehetőséget a szövetségesekkel való azonnali fegyverszünetre. Erdélyt nem lehet megvédeni, még kevésbé lehet támadási bázis, ezért be kell oda engedni az oroszokat ellenállás nélkül. A lakosság és az anyagi értékek evakuálását meg kell akadályozni. Ne legyenek megtorlások, illetve letartóztatások foganatosítva a demokratikus beállítottságú személyekkel szemben, és békülékeny politikát kell folytatni a román nemzetiségiek irányában."

C.A. Macartney: Október tizenötödike - A modern Magyarország története 1929-1945 II. rész 427. oldal Gede Testvérek Bt. Budapest, 2006

"Az erdélyi magyarság túlélésének az az egyetlen járható útja, ha kiegyezünk a románokkal, és annak is a baloldalával..."

"Hozzáfűzte, hogy „az erdélyi magyarságnak egy lehetősége van, hogy sorsát megmentse, éspedig ha baloldali orientációt vesz fel a román kommunistákkal való egyetértésben". "

Borbándi Gyula: A zólyomi tárgyalások (1944. szeptember)

"Hiszen nem egységes ott sem a magyarság. Már a bécsi döntés felosztott és megosztott bennünket!"

"Az erdélyi magyarok közötti szociális ellentétek részben eltűntek az üldözés évei alatt, amíg valamennyi magyar társadalmi osztály román uralom alatt élt. Továbbá, egy bizonyos szolidaritás is összekötötte az erdélyi magyarokat, nemcsak a románokkal szemben, hanem Észak-Erdély visszacsatolása után a többi magyarokkal szemben is."

C.A. Macartney: Október tizenötödike - A modern Magyarország története 1929-1945 II. rész 427. oldal Gede Testvérek Bt. Budapest, 2006

"Az Úri utcai szobában szikrázott az utálat a jelenlévők között. Nem elég, hogy válságos helyzetben voltak, olyanokkal kellett együtt dolgozniuk, akikkel kölcsönösen utálták egymást."

“...folyamatosan próbálkozott Veesenmayer megbuktatásával is. Winkelmann már szeptember 4-én kérte Ribbentroptól kollégájának leváltását.”

Ungváry Krisztián: Kiugrás a történelemből - Horthy Miklós a világtörténelem színpadán, 96. old, Open Books, Budapest, 2022

"Hogy hol vannak a csapataink? Itt, Budapest körül!"

"Miközben a német hadosztályok Budapest körül állomásoztak, a szovjet parancsnokság sietve erősítést küldött, s az oroszok elfoglalták Aradot."

Szent-Iványi Domokos: Visszatekintés 1941-1972, 179. old Magyar Szemle Könyvek 2016

"Megírattam Szálasival egy proklamációt, arra az esetre, ha átvenné a hatalmat. Intézkedtem, hogy hárommillió példányban kinyomtassák."

"Winkelmann felszólította Szálasit, hogy írja meg a proklamációját egy hatalomátvétel esetére. Szálasi örömmel tett eleget a felkérésnek és Winkelmann Bécsben mintegy 3 millió (!) példányban kinyomtatta... "

Vigh Károly: Ugrás a sötétbe, 81. old. Akadémia Kiadó, Budapest 1979

"A Dél-Ukrajna Hadseregcsoport több mint negyedmillió főt veszített. A legoptimistább elképzelések szerint is csak október közepére lesznek újra támadóképesek."

"...a jassyi—kisinyovi súlyos vereség után, amelyben a „Dél-Ukrajna Hadseregcsoport mintegy negyedmilliós főt meghaladó veszteségeket szenvedett halottakban, sebesültekben és hadifoglyokban. Friessner vezérezredes, a megvert hadseregcsoport parancsnoka is csak akkor remélte, hogy október közepe táján támadásba mehet át a Dél-Erdélyben felvonuló szovjet csapatok ellen, ha leharcolt és meggyengült hadosztályait addig feltöltik."

Vigh Károly: Az 1944. október 15-i sikertelen „kiugrási” kísérlet okairól

"Jelentést kaptunk Berlinből, hogy Horthy Nápolyban magyar emigránsokkal vette fel a kapcsolatot azért, hogy fegyverszünetről tárgyaljon."

“A német félnek nagy vonalakban már addig is voltak információi a szövetségesekkel folytatott béketapogatódzásokról. Kémeiknek köszönhetően sok intézkedésről tudomást szereztek,{42} esetenként viszont olyan kiugrási tárgyalásokat is vizionáltak, amelyekre sor sem került. Így például Ernst Kaltenbrunner, a Birodalmi Biztonsági Főhivatal vezetője arról jelentett 1944. szeptember 2-án, hogy Horthy Nápolyban magyar emigránsokkal vette fel a kapcsolatot azért, hogy fegyverszünetről tárgyaljon.”

Ungváry Krisztián: Kiugrás a történelemből - Horthy Miklós a világtörténelem színpadán, 93. old, Open Books, Budapest, 2022 

"...négy teljes haderejű hadosztály állomásozik Magyarországon. Ez nem lenne elegendő egy felkelés leveréséhez. … Tizedikére várjuk újabbak érkezését."

"A román átállástól szeptember 10-ig az ország belsejében mindössze 3—4 német hadosztály állomásozott."

Vigh Károly: Az 1944. október 15-i sikertelen „kiugrási” kísérlet okairól

"Nem hiszem, hogy a magyaroknak  gondot jelentene lefegyverezni a szétszórt, menekülő csapatainkat."

"...a szétszórt, az országba menekülő német alakulatok megtámadásával, lefegyverzésével végre lehetett volna hajtani a fordulatot."

Vigh Károly: Az 1944. október 15-i sikertelen „kiugrási” kísérlet okairól