1944. október 7. Budapest

Az első jelenet alapját adó források:

"Nehezen lehetett megfejteni a kódolt táviratokat, ezért kértük 7-én - a mi első ( I ) táviratunkban - a két első távirat megismétlését . Ezt teljesítették is (3), és újabb táviratban (4) közölték, hogy a „levél át lett adva Sztálinnak, de minthogy nincs benne megemlítve, hogy kinek van teljhatalmú megbízatása aláírásra, ezért kérik ezt pótolni."

Gróf Edelsheim Gyulai Ilona: Becsület és kötelesség 1. kötet, 341. old, Európa Könyvkiadó, Budapest 2018

"Már két nap telt el azóta, hogy Faragho elküldte az első üzenetét, de az érintkezést Moszkva és Buda között egy szerencsétlen tényező késleltette, amely - amint látni fogjuk - később végzetes hatást gyakorolt. Mind a kódolást, mind a dekódolást mindkét oldalon amatőrök végezték, azért hibák fordulhattak elő mindket tevékenységben. Így Horthy első (október 7-i) üzenete az volt, hogy kéri az első három távirat megismétlését. Ezt keresztezte Faragho két további  távirata, amelyben azt magyarázta, hogy ő hiába tesz erőfeszítéseket a Makarov-féle ígéretekkel kapcsolatban. Horthy csak október 8-án tudott érdemben válaszolni, de addigra a katonai helyzet újra megváltozott."

C.A. Macartney: Október tizenötödike - A modern Magyarország története 1929-1945 II. rész 470. oldal Gede Testvérek Bt. Budapest, 2006

"Elhárítók. Itt köröznek a vár felett, tudják, hogy innen küldhetünk rádióüzeneteket Moszkvába, úgyhogy ilyenkor itt köröznek."

"Egyébként a németek rögtön repülőt küldtek a Vár fölé, s ott köröztek, amikor a rádiónk adni kezdett. Gondolom, felfogták az üzeneteket, és próbálták megfejteni, de tudtommal nem sikerült nekik."

Kanyó András: Horthy és a magyar tragédia, Népszabadság könyvek 2008, 292. old

"Ahányszor nálunk elkezdett a titkos rádióadó működni, német repülők jelentek meg a várpalota felett! Bizonyára a rejtjelkulcsot próbálták megfejteni. Tost Gyuszi azt állította, hogy ez nem fog nekik sikerülni - és igaza volt."

Gróf Edelsheim Gyulai Ilona: Becsület és kötelesség 1. kötet, 342. old, Európa Könyvkiadó, Budapest 2018

"A delegáció épp csak nyugovóra tért egy borzasztó hosszú és unalmas film után, melyet kénytelenek voltak megnézni a Vörös Hadsereg filmszínházában. … hajnali fél kettőkor ismét látogatót kaptak. Ismét Kuznyecov tábornok érkezett."

"24 óra szünet következett. Az oroszok ügyeltek arra, hogy a delegáció tagjai ne unatkozzanak. Október 6-án este moziba vitték őket, egy majdnem négy órás orosz háborús filmet kellett végignézniük. Alig értek vissza lakhelyükre, csöngött a telefon. Kuznecov volt a készüléknél és jelezte, hogy kimegy hozzájuk. Mire a szovjet vezérezredes megérkezett, már október 7-e, hajnal fél kettő volt."

Gosztonyi Péter: A magyar–szovjet fegyverszüneti tárgyalások (1944. október), Új Látóhatár, 1969. 12. évfolyam, 5. szám

“Kérjük az eddigi táviratok megismétlését, a kódolás nem pontosan érthető.”

"Kuznecov tolmáccsal érkezett és a kormányzó választáviratát hozta. Teleki Szent-Iványival együtt „megfejtette" a szöveget: „Magyarul táviratot megkaptam. Kérem mindkét eddigi táviratot megismételni. Értesítést kérek megbeszélés eredményéről." Kiderült, hogy a Várban nem voltak képesek az előző két chiffre táviratot megfejteni, különösen a Faraghónak küldendő 43 sz. fekete félcipő okozott fejtörést."

Gosztonyi Péter: A magyar–szovjet fegyverszüneti tárgyalások (1944. október), Új Látóhatár, 1969. 12. évfolyam, 5. szám

"Egy emberünket sem tartóztatták le. …  A kormány most azt hiheti, hogy elhárították a jobboldali puccs veszélyét."

"Október elejéről egy meglehetősen homályos eset érdemel említést. Bakay titkosszolgálata megszerezte azoknak a tiszteknek a listáját, akik a KABSZ tagjai, egy pontos tervvel együtt, amelyet Ney dolgozott ki, a főváros különböző részeinek a megszállásáról. Ezt követően Bakay tisztjei október 6-ról 7-re virradó éjjel letartóztattak egy csoportot, amely aktív és tartalékos tisztekből állt, és amelynek vezetője egy Sike nevû őrnagy volt. Árulással és a Kormányzó elrablására szőtt tervekkel vádolták őket. Ezt követően hivatalosan feloszlatták a KABSZ-ot. Mindazonáltal teljesen bizonytalan, hogy ez a csoport tényleg tervezett-e valamilyen közvetlen akciót, és ha igen, akkor függetlenül, avagy Winkelmann illetve Höttl parancsára cselekedett-e. Annyi mindenesetre bizonyos, hogy az ügy nem érintett sok személyt, és nem állt semmilyen összefüggésben a Nyilaskeresztes Párttal, amelynek közvetve annyiban származott haszna az egészből, hogy a kormány valóban azt hitte, ezekkel a letartóztatásokkal kiküszöbölte a fo veszélyt, és továbbra sem tudott semmit arról, hogy sokkal félelmetesebbek Kovarcz testvér előkészületei. (Szálasi egyik informátora október 10-én jelentette, hogy kizárólag KABSZ- tagok után nyomoztak, és csak azokat tartóztatták le. „Egy emberünket sem tartóztatták le.")"

C.A. Macartney: Október tizenötödike - A modern Magyarország története 1929-1945 II. rész 465-466. oldal Gede Testvérek Bt. Budapest, 2006

"...informátorainktól azt az üzenetet kaptuk, hogy Faragho vezérezredest Kőrösmezőnél látták átmenni az orosz első vonalba, valamint Náday vezérezredes Moszkvában tárgyal."

"1. Csendőrnyomozó jelentette Faragho kőrösmezői kilépését.

2. Vörös János beismerte, hogy Faragho Moszkvában tárgyal.

3. Hír szerint Náday Moszkvában tárgyal.

4. Vörös János másodszor beismerte Faragho moszkvai tárgyalását.

5. Csatay kijelentette, hogy Faragho távollétét mindenképpen leplezni kell.

6. X. 6-án Vörös kijelentette, hogy Faragho helyettesítése tovább nem odázható, mert esetleg Faragho nem jön vissza, vagy más feladatot kap, utódról kell gondoskodni.

7. Lakatos kijelentése: nem ért egyet ugyan, de sajnos Moszkvában tárgyalások folynak."

Karsai Elek: “Szálasi naplója” 454. old. Kossuth Könyvkiadó Budapest, 1978

"A legjobb persze az lenne, ha még lenne idő a jobboldali képviselőkkel Esztergomban, egy spontán parlamenti ülésen leváltatni a kormányzót."

“Esztergomba tervezték kivinni a jobboldali magyar politikusokat, ahol a „spontán” módon összehívott parlament kinyilvánította volna Horthy leváltását, és kinevezte volna Szálasit. ”

Ungváry Krisztián: Kiugrás a történelemből - Horthy Miklós a világtörténelem színpadán, 112. old, Open Books, Budapest, 2022 

"Garanciát fogok követelni tőle, hogy Németország meg fogja védeni Magyarországot."

"...hajlandó átvenni a hatalmat, bizonyos további feltételekkel. Először: kielégítô biztosítékot kell kapnia, hogy Németország őszintén és hathatósan meg akarja védeni Magyarországot. Szükség esetén beleegyezik a Tiszáig, sőt a Duna vonaláig való visszavonulásba is, de erről előzetesen tudnia kell (már csak azért is, hogy az emberek és az anyag szükséges evakuálását megszervezhesse)..."

C.A. Macartney: Október tizenötödike - A modern Magyarország története 1929-1945 II. rész 454. oldal Gede Testvérek Bt. Budapest, 2006

"De a legfontosabb, hogy végre ide kell adniuk a fegyvereket! Ettől nem tágítok!"

"Garanciát kér arra, hogy a Pártszolgálat a kilátásba helyezett fegyvereket meg is kapja, miután azok érkezését két hete ígérik..."

Karsai Elek: “Szálasi naplója” 427. old. Kossuth Könyvkiadó Budapest, 1978

"Eközben az egyetlen, amit Szálasinak nem sikerült Veesenmayerből kicsikarnia, a nulladik óra időpontja volt. A tárgyalások ezen a ponton egyre kevésbé voltak kielégítőek. Szálasi újra és újra sürgette az akciót. Október 7-én elkeseredetten sürgette, hogy akcióba kell lépni, mivel a kormány szándékosan engedi a fejetlenséget keleten, hogy kézenfekvő ürügyet találjon a „kiugrásra", azon az alapon, hogy nem képes tovább harcolni."

C.A. Macartney: Október tizenötödike - A modern Magyarország története 1929-1945 II. rész 465. oldal Gede Testvérek Bt. Budapest, 2006

"Ekkor már csak egy lépés volt hátra, amely természetesen a legfontosabb volt: a fegyverek szétosztása, amiben a nyilaskeresztesek még mindig a németektől függtek, és a németek még nem adták át a fegyvereket."

C.A. Macartney: Október tizenötödike - A modern Magyarország története 1929-1945 II. rész 449. oldal Gede Testvérek Bt. Budapest, 2006