1944. október 5. Moszkva

"Az asztalra kiterített hatalmas térkép egyértelművé tette, hogy itt bizony katonai kérdésekről lesz szó."

"Megbeszélésünk utolsó perceit különböző léptékű térképek fölé hajolva töltöttük, melyek Magyarországot és a Cseh-medencét, valamint Ausztriát és Bécset ábrázolták."

Szent-Iványi Domokos: Visszatekintés 1941-1972, 225. old Magyar Szemle Könyvek 2016

"Antonov hamar Telekihez fordult, nem is gondolták, hogy milyen jól jön majd egy geográfus a tárgyalásoknál. A gróf szavai nyomán életre kelt a térkép."

"Antonov ekkor kijelentette, hogy a Vörös Hadsereg elsődleges célja az, hogy egy nagyszabású támadást készítsen elő Berlin irányába; Budapest a katonai hadműveleteik szempontjából csak másodlagos jelentőségű. Megkérte Telekit mint földrajzprofesszort, mutassa meg neki a térképen a Bécsbe és a Cseh-medence felé vezető lehetséges irányokat."

Szent-Iványi Domokos: Visszatekintés 1941-1972, 225. old Magyar Szemle Könyvek 2016

"Teleki, aki mint földrajztudós bizonyára igen járatos a Duna-medence geológiájában, hogyan vélekedik e kérdésről? Szívesen meghallgatná nézetét. Erre Teleki: „Feltételezve, hogy a Duna-hidak mind fel lesznek robbantva, az oroszoknak Mohácsnál a Dunán átkelve kell a németeket meglepni, Budapestet így körülvenni, a móri horpadáson Komárom elfoglalásával Budapestet biztosítani, majd Bécs és Grác irányában és a morva medencén át Sziléziának és Prágának tartani, így több részre lehetne vágni a német erőket." "

Gosztonyi Péter: A magyar–szovjet fegyverszüneti tárgyalások (1944. október), Új Látóhatár, 1969. 12. évfolyam, 5. szám

"…Faragho is szívesen bekapcsolódott. Bőven volt ötlete és tanácsa az oroszok számára."

"Ezután Faragho felvázolta, hogy milyen hadműveleteket kellene végrehajtania az oroszoknak: a) el kell foglalni Budapestet, b) Párkány irányából és c) a Bakonyból érkező ejtőernyős egységek támadásával el kell foglalni a német állásokat; d) le kell állítani Budapest bombázását, de a zavarórepüléseket folytatni kell..."

Szent-Iványi Domokos: Visszatekintés 1941-1972, 225. old Magyar Szemle Könyvek 2016

"Ezután Faraghó többpontos kérelmet terjesztett az oroszok elé. Ebben Budapest mielőbbi elfoglalásáról, partizán csoportok ledobásáról, a magyarországi bombázások beszüntetéséről és főleg a budai Várral való rádió-összeköttetésről volt szó."

Gosztonyi Péter: A magyar–szovjet fegyverszüneti tárgyalások (1944. október), Új Látóhatár, 1969. 12. évfolyam, 5. szám

"A bombázás és a jelenlegi hadműveletek ideiglenes leállításának nem vagyunk ellene."

"Attól a naptól kezdve, amint a magyar küldöttség megérkezett Szlovákiába, a Szovjet Hadsereg beszüntetett minden aktív ellenségeskedést mindhárom magyar hadsereg frontján, ugyanakkor az angol és amerikai légierő is abbahagyta a magyar városok bombázását, tápot adva ezzel - mintegy melléktermékként - újból a híresztelésnek, hogy az angolszász ejtőernyős csapatok Nyugat-Magyarországra való érkezése a közeljövőben várható. Az angolszászok aktivitásának hiánya véletlen egybeesés is lehetett, de az oroszok passzivitása majdnem biztos, hogy azt a célt szolgálta, hogy megkönnyítse a magyar hadsereg átállásának kivitelezését."

C.A. Macartney: Október tizenötödike - A modern Magyarország története 1929-1945 II. rész 467. oldal Gede Testvérek Bt. Budapest, 2006

"Ugyanaz a célunk: minél egyszerűbben átvonulni Magyarországon, hogy az ne váljék a háború színterévé." 

"Ekkor újabb tárgyalások kezdődtek, egy sokkal fontosabb tárgyalópartnerrel, Antonov tábornokkal, a Szovjet Hadsereg vezérkari főnökével. Antonov megismételte, hogy legfontosabb a katonai együttműködésről tárgyalni. Ha ez kielégítően megoldható, a szovjet csapatok képesek lesznek egyszerűen átvonulni Magyarországon anélkül, hogy Magyarországot a háború színterévé tennék."

C.A. Macartney: Október tizenötödike - A modern Magyarország története 1929-1945 II. rész 467-468. oldal Gede Testvérek Bt. Budapest, 2006

"Antonov nem feszegette tovább a kérdést. Miután megígérte Faraghónak, hogy igyekszik a delegációnak a rádióösszeköttetést Budapesttel megteremteni, közölte, hogy a szovjet cél nem Budapest elfoglalása, hanem Németország legyőzése."

Gosztonyi Péter: A magyar–szovjet fegyverszüneti tárgyalások (1944. október), Új Látóhatár, 1969. 12. évfolyam, 5. szám

"Így megoldható lenne, hogy a román csapatok ne lépjék át az 1940-es határokat."

"e) román egységeknek nem szabad átlépniük az 1940-es második bécsi döntés által megállapított határokat..."

Szent-Iványi Domokos: Visszatekintés 1941-1972, 225. old Magyar Szemle Könyvek 2016

"Én nem az átállás, hanem inkább az elszakadás kifejezést alkalmaznám jelen esetben. … Finn mintára képzeljük el a fegyverszünetet."

"A Teleki-jegyzőkönyv szerint ez így történt: „Faraghó: A kiugrást legjobban különszakadás formájában érhetjük el, de okvetlenül szükséges, hogy az oroszok fegyverrel támogassanak,elsősorban páncélos, nehéz fegyver és repülők terén. Antonov: Reméli, hogy az orosz–magyar együttműködés esetén nem lesz akadálya annak, hogy orosz csapatok átvonulhassanak Magyarországon? Faraghó: Ennek akadálya nincs és szeretnénk, ha finn példára a németeknek végső kivonulási terminust adhassunk, hogy gyorsabban és kevesebb orosz és magyar vérveszteséggel lehessen az átállást megvalósítani, nehogy a sváb parancsnokok alatt álló csapataink és a német ellenőrző stábok és parancsnokok miatt egyes csapatok ellenálljanak. Antonov: Ezt a kérdést a jelen tárgyaláson eldönteni nem lehet még. Úgy hiszi, hogy az együttműködést úgy kell megszervezni, hogy az meglepetésszerű legyen." "

Gosztonyi Péter: A magyar–szovjet fegyverszüneti tárgyalások (1944. október), Új Látóhatár, 1969. 12. évfolyam, 5. szám

"...szükségük lenne a Vörös Hadsereg segítségére. De elsősorban felszereléssel: páncélosokkal, nehéz fegyverzettel, légierővel."

"Faragho ekkor átnyújtotta Antonovnak a levelet, aki a kiugrás technikai megvalósításáról kezdte faggatni küldöttségünket. Faragho azt felelte, hogy leginkább fegyverekre nehéztankokra, nehézfegyverekre, repülőgépekre, vadászrepülőkre - van szükségünk, egyszóval tényleges katonai segítséget szeretnénk. Faragho azt is elmondta, hogy ultimátumot akarunk adni a németeknek, a finn kiugrás mintájára."

Szent-Iványi Domokos: Visszatekintés 1941-1972, 225. old Magyar Szemle Könyvek 2016

"…Faragho forgatóst táncol az oroszokkal..."

Aki nem tudja, milyen a mezőségi forgatós, nézze meg ezt a videót róla:  :)

"Szent-Iványit is elkapta a diplomáciai tánc forgószele, úgy érezte, itt az ideje újra előhozni a Makarov-levelet."

"Ezt követően részletesen tájékoztattam Antonovot Makarov levelének tartalmáról."

Szent-Iványi Domokos: Visszatekintés 1941-1972, 225. old Magyar Szemle Könyvek 2016

"Miután Faragho röviden ismertette küldetésük célját, hangsúlyozta, hogy a fegyverszüneti megállapodás alapjának úgynevezett Makarov-levelet tekintik..."

Kanyó András: Horthy és a magyar tragédia, Népszabadság könyvek 2008, 289-290. old

"Október 5-én este 6 órakor fogadta őket A. I. Antonov tábornok,az orosz vezérkari főnök első számú helyettese, fényesen berendezett empire stílusú irodájában. Neki adta át a bizottság a kormányzó úr Sztálinhoz írt levelét és egyben közölte vele a Makarov-féle levél tartalmát."

Dr. Teleki Géza: A moszkvai fegyverszüneti tárgyalások, Hírünk a Világban, 5. Évfolyam 1-4. szám, 1955.01.01.

"Elhozták? Itt van maguknál?"

"Ezután Szent-Iványi kért szót. Újra, már harmadszor, elmondta a Makarov-levél történetét, kiemelve, hogy az orosz alezredes levelét Sztálin parancsára írta. Az eredeti levél — mondotta Szent-Iványi —, a kormányzó birtokában van, de ők elhozták az abban foglalt ígéretek listáját."

Gosztonyi Péter: A magyar–szovjet fegyverszüneti tárgyalások (1944. október), Új Látóhatár, 1969. 12. évfolyam, 5. szám

"Szóval mindaz, amit felsorolt az előbb, azok a Makarov-levélben foglaltak, és nem a magyar kormány feltételei?"

"Antonov nem akarta vagy nem értette meg a Makarov-levelet, mert az elmondottak után azt kérdezte Szent-Iványitól, hogy ezek a pontok a magyarok óhajai, vagy valóban abban a Makarov-levélben találhatók? Szent-Iványi kissé megütközve válaszolt: természetesen, hogy mindezt a Makarov levélből idézte. Enélkül a kormányzó nem fordult volna levélben Sztálin marsallhoz."

Gosztonyi Péter: A magyar–szovjet fegyverszüneti tárgyalások (1944. október), Új Látóhatár, 1969. 12. évfolyam, 5. szám

"Esetleg lenne arra lehetőség, hogy személyesen adjuk át a levelet Sztálin őexcellenciájának?"

"A tárgyalás negyed 7-től este 8-ig tartott, amelyet Antonov nyitott meg, s egyúttal tájékoztatott minket, hogy mivel országaink még háborúban állnak egymással, nem tárgyalhatunk közvetlentül Sztálinnal és Molotovval."

Szent-Iványi Domokos: Visszatekintés 1941-1972, 224. old Magyar Szemle Könyvek 2016

"A második tárgyalás ugyancsak a szovjet vezérkari főnökségen zajlott le. Kuznyecovon és a már említett két orosz tiszten kívül Antonov hadseregtábornok, a Vörös Hadsereg vezérkari főnöke is jelen volt. Faragho megismételte a küldöttség célját, újra elmondta a Makarov-levél történetét és kérte, hogy a kormányzó levelét személyesen adhassa át Sztálinnak. Antonov sajnálkozott, Sztálin jelenleg nincs Moszkvában, de őt érdekli, van-e a Horthy-levélben részletes leírás a kiválás módozatairól. Faragho tagadó választ adott: államfői levélben nem szoktak részletekre kitérni, épp a részletek megtárgyalása végett jött a delegáció Moszkvába. Antonov erre felkérte a magyar tábornokot: ismertesse a kiválás részleteit."

Gosztonyi Péter: A magyar–szovjet fegyverszüneti tárgyalások (1944. október), Új Látóhatár, 1969. 12. évfolyam, 5. szám

"Zólyomban maradt a fekete cipőm. Ha azt utánam tudnák küldetni, megköszönném."

„Antonov: Köszöni a felvilágosításokat és bezárja az ülést. Faraghó: Kéri még, hogy Zólyomban hagyott cipőjét megkaphassa. Kuznecov: Kérdi, hogy ott felejtette vagy ellopták? Faraghó: Ott felejtettem —nem lopták el."

Gosztonyi Péter: A magyar–szovjet fegyverszüneti tárgyalások (1944. október), Új Látóhatár, 1969. 12. évfolyam, 5. szám

"Kaptak egy kis irodahelyiséget az épületben, ahol megszövegezhették és kódba fordíthatták Budapestnek menő üzenetüket."

"A megbeszélés után mi, küldöttek átmentünk a minisztérium egy üres szobájába, és megírtuk első rádiótáviratunkat (az oroszoknak írott jelentéseink és jegyzeteink szövegét nyersfordításban közlöm): Vasárnapi megérkezésünk után nyomban kihallgatott minket a vezérkari főnök második helyettese. Ma, csütörtökön megbeszélésen vettünk részt a vezérkari főnök első és második helyettesével. A kormányzó levelét a két helyettes adja át Sztálinnak. A két helyettes beleegyezésére hivatkozva kérjük, hogy amint a lehetőségek engedik, Ladoméron keresztül küldjék ki hozzánk Nemes József őrnagyot. Nemes hozzon magával egy pár 43-as fekete félcipőt Faraghónak..."

Szent-Iványi Domokos: Visszatekintés 1941-1972, 225-226. old Magyar Szemle Könyvek 2016

"A bizottságnak nem volt rádiósa, ezért a szovjet elhárítás rádiószolgálata szervezte meg a rádióösszeköttetés megteremtését Budapesttel."

Szent-Iványi Domokos: Visszatekintés 1941-1972, 225. old Magyar Szemle Könyvek 2016

"Ezután a delegáció megszerkesztette a rejtjelezett rádiótáviratot és átadta az orosz vezérezredesnek, aki azt a megállapított hullámhosszon még aznap éjszaka továbbította a Várba. A szöveg a következő volt: „Megérkeztünk vasárnap, második vezérkari főnökhelyettes azonnal kihallgatott. Első és második vezérkari főnökhelyettessel ma, csütörtökön tárgyalunk. Tábornagynak ők fogják levelet átadni. Kérjük, a velük való megbeszélés alapján Nemes József őrnagy haladékatalán kiküldését Ladoméron át. Tábornoknak 43 sz. fekete félcipőt hozzon." "

Gosztonyi Péter: A magyar–szovjet fegyverszüneti tárgyalások (1944. október), Új Látóhatár, 1969. 12. évfolyam, 5. szám

"Az eredeti szöveg nyers fordítását és a kódolt változatot átadták az orosz rádiósoknak..."

"Antonov vállalta a rádióösszeköttetés létrehozását és a többi ponttal is nagyjában egyetértett. A Budapestre küldendő szöveget Faraghóéktól írásban, rejtjelezett és nyílt szöveggel kérte."

Gosztonyi Péter: A magyar–szovjet fegyverszüneti tárgyalások (1944. október), Új Látóhatár, 1969. 12. évfolyam, 5. szám

"Kuznyecov állt ott. …  — Uraim, baj van."

"Alig ért vissza a gépkocsi a magyar küldöttséggel a Moszkva környéki dácsába, máris megjelent Kuznecov vezérezredes. Már nem volt olyan barátságos, mint az előző napokon..."

Gosztonyi Péter: A magyar–szovjet fegyverszüneti tárgyalások (1944. október), Új Látóhatár, 1969. 12. évfolyam, 5. szám

“Faragho tárgyalásai először kínosan alakultak. A magyar delegáció ugyanis a Makarov-levél alapján kívánt tárgyalni (amit azonban még másolatban sem vitt magával), miközben a szovjet fél a dokumentumot nem létezőnek tekintette, és bizonyítékokat kért arra, hogy a delegációnak felhatalmazása van a fegyverszünet aláírására. A patthelyzet csak október 5-én kezdett feloldódni, de ekkor is gondot okozott, hogy a Várban a táviratok megfejtésébe technikai hibák csúsztak, és több táviratot meg kellett ismételni. Az is zavart okozott, hogy Faragho az első táviratok egyikében 43-as méretű fekete cipő kiküldését kérte. ”

Ungváry Krisztián: Kiugrás a történelemből - Horthy Miklós a világtörténelem színpadán, 42. old, Open Books, Budapest, 2022