1944. október 4. Budapest, Moszkva
"Most hozták az adományokat."
"Budapest főpolgármestere és polgármestere (Farkas és Keledy) hozott a vöröskeresztes gyűjtésemre 50000 pengőt."
Gróf Edelsheim Gyulai Ilona: Becsület és kötelesség 1. kötet, 339. old, Európa Könyvkiadó, Budapest 2018"Elvittem a Vöröskeresztbe gyűjtésem eredményét, 160300 pengőt..."
Gróf Edelsheim Gyulai Ilona: Becsület és kötelesség 1. kötet, 341. old, Európa Könyvkiadó, Budapest 2018"De Faraghóék miért nem üzennek?"
"A várpalotában persze aggódva vártuk a híreket Moszkvából..."
Gróf Edelsheim Gyulai Ilona: Becsület és kötelesség 1. kötet, 340. old, Európa Könyvkiadó, Budapest 2018"Moszkvában a kis villa szalonjában a feszültség az unalommal veszélyes eleggyé alakult."
"Faraghóék időközben egyre türelmetlenebbek lettek. Teltek a napok és ők tétlenségre voltak kárhoztatva!"
Gosztonyi Péter: A magyar–szovjet fegyverszüneti tárgyalások (1944. október), Új Látóhatár, 1969. 12. évfolyam, 5. szám"Ki se mehetünk innen, híreket sem kapunk, teljesen olyan, mintha börtönben lennénk!"
"A házat nem volt szabad elhagyniuk, csak a kertben sétálhattak és őreikkel beszélgettek."
Gosztonyi Péter: A magyar–szovjet fegyverszüneti tárgyalások (1944. október), Új Látóhatár, 1969. 12. évfolyam, 5. szám"Ő is hozott magával könyvet az útra..."
"Már említettem, hogy moszkvai utunkra milyen kevés poggyászt vittünk magunkkal. Csak a legfontosabb, legszükségesebb holmikat csomagoltuk be. Én azonban bizonyos könyveket nélkülözhetetlennek ítéltem az utazásunkhoz, s mint kiderült Géza is. A hátizsákomba bepakoltam a Langenscheidt-féle orosz-német, német-orosz szótár két kötetét, René Foignet nemzetközi jogi tankönyvét (Manuel élémentaire de droit international public) és egy kis statisztika könyvet."
Szent-Iványi Domokos: Visszatekintés 1941-1972, 230. old Magyar Szemle Könyvek 2016"Teleki a kezébe adta a könyvet. — Olyasmi. Asztrológia."
"Engem viszont az érdekelt, mi lehet az a nehéz könyv, amelyet Géza Budapestről magával cipelt. Azt hittem, valamilyen földtani vagy földrajzi témájú könyv, s igen meglepődtem, amikor végre belepillantottam. A kötet oldalai egy logaritmustáblázatra emlékeztettek. A gimnáziumban a Luttor-féle öt számjegy logaritmustáblákat használtuk, de azok kismiskák voltak Géza könyvéhez képest. A német nyelvű kötet címe így hangzott: Ephemeriden, a számok pedig a 17. század második felétől kezdődtek és egészen - ha jól emlékszem - a 2000. évig tartottak. Mindenképpen ki kellett faggatnom Gézát a könyvről. Amit megtudtam tőle, az alátámasztotta az emberi intelligenciáról és tudásról vallott nézeteimet. Géza rámutatott , hogy míg az emberek készséggel elfogadjak, hogy az égitestek hatnak Földünkre (napvonzás, a vizek, óceánok szüntelen árapály-jelenségét okozó holdvonzás stb.), addig tagadják, hogy ilyen hatások az emberek esetében is érvényesülnének, kivéve talán a bolygónk női lakosságára négyhetes ciklusokban ható holdvonzást. … Pár nap múlva Gézának alkalma nyílt bizonyítani a témában való jártasságat. Az „efemeridák" segítségével mindennap elkészítette az adott nap horoszkópját, szimbólumokként Magyarországot, Oroszországot, az USA-t használva."
Szent-Iványi Domokos: Visszatekintés 1941-1972, 230-231. old Magyar Szemle Könyvek 2016"Ha hamarosan nem kezdhetjük meg a balszárnyunkkal a visszavonulást az Árpád-vonal mögé, az oroszok bekerítenek."
"Az Észak-Erdélyben harcoló magyar 2. és német 8., valamint az Északkeleti-Kárpátokban addig sikeresen védekező magyar 1. hadsereg bekerítését és megsemmisítését célzó nagyszabású szovjet bekerítő hadművelet, az úgynevezett debreceni támadó hadművelet alakulására való tekintettel a német hadvezetés október 14-én hozzájárult az 1. hadsereg balszárnyának visszavonásához."
Magyarok a II. világháborúban, A magyar 1. hadsereg arcvonalának áttörése 1944. július 23-án, védelmi harcai a Kárpátok hágóinál, majd visszavonulása a Tisza irányában"Nagyváradnál vagy Debrecennél várható egy nagyobb ütközet."
"A kutatók – köztük a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum szakemberei is – ma már úgy látják: a Debrecen körül kialakult összecsapások nem képeznek önálló eseménysort, csak az alföldi páncélos csata egy bizonyos szakaszát jelentik. Az Alföld másik három városa – Nagyvárad, Szolnok és Nyíregyháza – jóval nagyobb szerepet játszott a szovjetek és a németek hadműveleteiben."
Honvédelem.hu/Hetvennyolc éve történt: alföldi páncéloscsata"Jött válasz a hadifogoly tisztek útján az üzenetedre? — Igen. Egyenesen a Galíciai Orosz Hadseregcsoport vezérkari főnökétől."
"Miklós október 2-án az oroszoknak azt az üzenetet küldte, hogy adott időben kész beszüntetni az ellenségeskedést, átmenni az oroszokhoz és a németek ellen fordulni. Erre Mehlisz, a Galíciai Orosz Hadseregcsoport vezérkari főnöke október 4-én azt válaszolta, hogy abban az esetben az oroszok felfegyvereznek egy csoportot a magyar hadifoglyok közül, egyesítik Miklós katonáival, mint egy „felszabadító hadsereget"."
C.A. Macartney: Október tizenötödike - A modern Magyarország története 1929-1945 II. rész 469. oldal Gede Testvérek Bt. Budapest, 2006"Esélyünk lenne bekeríteni a hatodik német páncélos hadsereget, mert az a mi csapataink közé van jelenleg beékelődve."
"De ez az üzenet is azon a feltevésen alapult, hogy mihelyt a katonai intézkedések megtörténnek, semmi többre nem kell várni, mivel az oroszok azt mondták Miklósnak, hogy azonnal cselekedjék, „ejtse foglyul" a Hatodik Német Páncélos hadsereget, amely a magyar csapatok közé volt ékelődve. Miklós azt válaszolta, neki meg kell várnia, hogy a Kormányzó felhatalmazza az akcióra."
C.A. Macartney: Október tizenötödike - A modern Magyarország története 1929-1945 II. rész 469. oldal Gede Testvérek Bt. Budapest, 2006"...az első hadsereget az oroszok felszerelnék légierővel és páncélosokkal, és hagynák, hogy mi vonuljunk be elsőnek Budapestre."
"Az Első Hadsereget légierővel és páncélosokkal felszerelik, és engedik, hogy előzetesen megszállja Budapestet, és megvédje a fővárost, mig közben ők maguk Esztergom ellen vonulnak."
C.A. Macartney: Október tizenötödike - A modern Magyarország története 1929-1945 II. rész 469. oldal Gede Testvérek Bt. Budapest, 2006"A kormányzó úr őfőméltósága parancsára felrendeltem egy hadosztályt. Gödöllőn állomásoznak majd…"
"A kiugrási előkészületekről Bakay Szilárd altábornagytól, a budapesti hadtestparancsnoktól szereztem tudomást. Vele dolgoztuk ki - négyszemközt, a legnagyobb titokban - a katonai lépések tervét. A fővárosba megfelelő erőket kellett összevonni, mert tulajdonképpen csak „szórványok" voltak ott. Nem jelentéktelen erők, de nem is igazán komolyak. Abban egyeztünk meg, hogy közvetlen kormányzói parancsra egy hadosztály feljön..."
Bokor Péter: Végjáték a Duna mentén - interjúk egy filmsorozathoz, RTV-Minerva-Kossuth, Budapest 1982, 264. old Hardy-interjú"Bakayra hárult volna magának a fővárosnak a védelme, a testőrségre pedig - tehát Lázár tábornokra - a Vár biztosítása. A beérkező hadosztály Gödöllőn állt volna, mintegy „külső" erőként."
Bokor Péter: Végjáték a Duna mentén - interjúk egy filmsorozathoz, RTV-Minerva-Kossuth, Budapest 1982, 264. old Hardy-interjú"A Tisza mellől felvezényelt egy megbízható folyamzár-zászlóaljat, ezen kívül délen Csepelnél, északon Óbudánál állomásoznak folyamőregységek. Az ő feladatuk a hidak védelme is."
"...én pedig felhozom a legmegbízhatóbb folyamzár-zászlóaljamat a Tisza mellől. Ennek a zászlóaljnak ütege is volt, 6 löveggel."
Bokor Péter: Végjáték a Duna mentén - interjúk egy filmsorozathoz, RTV-Minerva-Kossuth, Budapest 1982, 264. old Hardy-interjú"Aztán voltak itt jó folyamőr egységek Csepelen és Óbudán is. Itt voltak az ágyúnaszádjaink, volt köztük korszerű is, tüzérséggel, légelháritó fegyverekkel satöbbi. Rám hárult volna a két szárny védelme, vagyis a fővárostól északra és délre vetettem volna be a folyami erőket, meg a hidak védelmére - ha a németek támadnának."
Bokor Péter: Végjáték a Duna mentén - interjúk egy filmsorozathoz, RTV-Minerva-Kossuth, Budapest 1982, 264. old Hardy-interjú"Ötszázezer német katona van magyar területen. … Tudja mennyit fizetünk az eltartásukra? Napi tizenkétmillió pengőt!"
"Ekkor a Magyarországon tartózkodó németek száma 500000 fő volt, akiknek pusztán az ellátása naponta 12 millió pengőbe került."
C.A. Macartney: Október tizenötödike - A modern Magyarország története 1929-1945 II. rész 422. oldal Gede Testvérek Bt. Budapest, 2006"A Nemzetőrségre is számíthatunk a karhatalmi feladatoknál. Igaz, hogy partizánelhárításra lett létrehozva, de úgy hallottam, egyre több munkás jelentkezett a soraiba."
“1944. szeptember 29-én Lakatos őt nevezte ki az ekkor létrehozott Nemzetőrség parancsnokának. Formálisan a Nemzetőrségnek a belső karhatalmi szervek segítése és a szabotázscselekmények megakadályozása, illetve a partizánelhárítás lett volna a feladata. A gyakorlatban a Nemzetőrség sokkal inkább a német megszállás elleni szervezetként értelmezhető. Az ekkor már illegális baloldali pártok, ahol csak tudtak, beépültek a Nemzetőrség szervezetébe...”
Ungváry Krisztián: Kiugrás a történelemből - Horthy Miklós a világtörténelem színpadán, 233. old, Open Books, Budapest, 2022