1944. október 16. 

Huszt, Budapest, Moszkva

Dálnoki Miklós Béla jelenetének forrásai:

"Miklós közben ismételten megkísérelte hívni Budapestet és Vörössel beszélni, de csak azt a riadt választ kapta: „Pillanatnyilag nem tudok többet mondani, mivel német tisztek vannak a szobámban." Utolsó beszélgetését Pogánnyal folytatta, akitől megtudta, hogy Budapest a németek és a nyilaskeresztesek kezén van."

C.A. Macartney: Október tizenötödike - A modern Magyarország története 1929-1945 II. rész 523. oldal Gede Testvérek Bt. Budapest, 2006

"Amikor e kaotikus események történtek, tudtam meg, hogy Pesten a várat a németek és a nyilasok elfoglalták, ekkor ért Vörös János vezérkari főnöknek az a drámai telefon jelentése, hogy ő már nem tud beszélni, mert német tisztek vannak a szobájában."

Paál-Radó: A debreceni feltámadás, 1947

"Másnap, október tizenhatodikán reggel nyolc órakor Heinritzi német vezérezredes telefonon azt a parancsot adta nekem, hogy azonnal jelentkezzem nála. Tudtam, hogy ennek csak egyetlen következménye lehet: Heinritzi német tábornok le fog tartóztatni. — Ebben a drámai szituációban határoztam el, hogy mint parlamenter átmegyek az oroszokhoz, miután a kormányzó akaratának másképpen érvényt szerezni nem tudok. Az volt a célom, hogy az oroszokkal tárgyalom meg a fegyverszünet végrehajtásának részleteit, hiszen erre pontos utasításokat nem kaptam és azután gondoskodom a csapatok átállásának végrehajtásáról. A hadseregparancsnokságot rábíztam Vasváry József vezérőrnagyra, aki történetesen éppen Huszton volt."

Paál-Radó: A debreceni feltámadás, 1947

"Kéri javaslatára Miklós ideiglenesen az éppen nála tartózkodó Vasváry vezérőrnagynak adta át a hadseregparancsnokságot, akit feltétlenül kormányzóhű tábornoknak tartottak."

Vigh Károly: Ugrás a sötétbe, 142-143. old. Akadémia Kiadó, Budapest 1979

"Én még délelőtt folyamán egy vezérkari tisztet Liskóra küldtem, ez a tiszt rádióleadóállomást is vitt magával, amivel az volt a célom, hogy a hadseregtörzsekkel a rádión át való további összeköttetés lehetőségeit biztosítom. — Felrobbantott és szétrombolt utakon és hidakon át délután fél három órakor tudtunk   eljutni   a vízközi  völgyzárba, amely a frontra elvezet."

Paál-Radó: A debreceni feltámadás, 1947

"...előbb rádióval felszerelve egy hírszerző tiszt megy át, majd 16-án személyesen Kéry ezredes is a szovjet csapatokhoz a kapcsolat felvételére és a teendők összehangolására, míg Miklós Béla a hadseregnél maradva hajtja végre a jelszónak megfelelő teendőket.  16-án reggel azonban a felettes német hadseregcsoport parancsnokság is akcióba kezdett. Heinritzi vezérezredes, a parancsnok, magához rendelte Miklós Bélát, mire az a magyar hadseregnek a németek elleni támadó fellépése és a frontnak a Vörös Hadsereg előtti gyors megnyitása helyett, megijedve a várható német megtorlástól, csatlakozott a szovjet csapatokhoz átinduló Kéry ezredeshez, és kíséretével együtt 16-án délelőtt ő is átment a fronton. S ezzel számára új lehetőség nyílt meg."

Korom Mihály: Horthy kísérlete a háborúból való kiválásra és a szövetséges nagyhatalmak politikája (1944 október), Századok – 1974

"Ezek után Miklós Béla vezérezredes Kéri Kálmánnal és segédtisztjével, valamint a szükséges legénységi állományúakkal együtt 16-án reggel 8 és 9 óra között két gépkocsival elhagyta a hadseregparancsnokságot, s még aznap délután elérte a 4. Ukrán Front egyik hadosztályparancsnokságát."

Vigh Károly: Ugrás a sötétbe, 143. old. Akadémia Kiadó, Budapest 1979

"Időbeli sorrendben Faraghóék után elsőnek Dalnoki Miklós Béla vezérezredesnek sikerült átlépni a frontot. Már október tizenhatodikán, a végzetes vasárnapot követő hétfő délután Liskón volt..."

Paál-Radó: A debreceni feltámadás, 1947

"...az első hadsereg  parancsnoka  hadserege   nélkül ment át az oroszokhoz, csak vezérkari főnökét, segédtisztjét és tisztiszolgáját vitte magával."

Paál-Radó: A debreceni feltámadás, 1947

“A kiugrástól számított 24 órában csak Miklós és Veress vezérezredesek voltak abban a helyzetben, hogy legalább részben beavatottként Horthy helyett (!), illetve az ő proklamációját továbbgondolva politikai döntést” “hozzanak. Ahogyan később részletezzük, Miklós a lehetőség elől szabályosan elmenekült, Veress pedig viszonylag konzekvensen a kormányzó szellemében csapatait a németek utasítása ellenére a Tiszához történő visszavonulásra utasította, viszont nem gondoskodott saját biztonságáról, mint ahogyan nem tett semmilyen ellenintézkedést esetleges német akciók elhárítására. Így a Dél Hadseregcsoport minden erőfeszítés nélkül le is tudta tartóztatni, pláne, hogy vezérkari főnöke nyilas érzelmű volt, és együttműködött a németekkel.”

Ungváry Krisztián: Kiugrás a történelemből - Horthy Miklós a világtörténelem színpadán, 187-188. old, Open Books, Budapest, 2022 

"Miklós Béla ugyan kijelölt egy ideiglenes parancsnokot maga helyett, de gyakorlatilag mégis az történt, hogy magára hagyta az 1. magyar hadsereget…"

Korom Mihály: Horthy kísérlete a háborúból való kiválásra és a szövetséges nagyhatalmak politikája (1944 október), Századok – 1974

"Fogoly vagyok én is. Német katonák őriznek a saját irodámban!"

"Délután és este már nem tudtam elhagyni a vár területét, közben megtudtam, hogy a lakásom előtt SS katonák, gestapósok és nyilasok  állnak őrt."

Paál-Radó: A debreceni feltámadás, 1947

"Hajnalban és a kora reggeli órákban erős tűzharc volt a királyi vár körül és szárnysegédem, Kapitánffy őrnagy egyike volt az első árulóknak. Tizenhatodikán hajnalban megjelent nálam egy SS ezredes és felszólított, hogy irodahelyiségemben maradjak, mert azt elhagynom nem szabad. Egyben őrség vonult fel az iroda köré is. Követeltem, hogy bocsássanak szabadon, erre azt felelték, hogy majd kihallgatásom után döntenek. Hosszas tárgyalásos úton azt a kifogást hoztam fel, hogy nehezen lehet engem kihallgatni, hiszen összes okmányaim és feljegyzéseim Balatonfüreden vannak, azokat én magam rejtettem el és más nem találja meg. Irataim nélkül nem tudnék vallomást tenni. Nagy huzavona után végre elhatározták, Beregfi és a németek, hogy kötelező aláírás ellenében leengednek a Balatonhoz, hogy ott kipihenjem magamat. Céljuk tulajdonképpen az volt, hogy megkaparintsák feljegyzéseimet és ezen az alapon felgöngyölhessék az egész fegyverszüneti frontot."

Paál-Radó: A debreceni feltámadás, 1947

"Veress Lajit is elfogták."

"...október 16-án hajnalban, ugyanabban az órában, mikor a kormányzó lemondását kikényszerítették, Pócs-Petribe készültem, hogy kiadott visszavonulási parancsom végrehajtását személyesen ellenőrizzem. A falu határában egy nehéz fegyverekkel ellátott vegyes német különítmény gépkocsim útját állta és engem elfogott."

Dalnoki Veress Lajos: Miért nem sikerült a „kiugrás”, DISPUTA - LEHETŐSÉGEK ÉS MULASZTÁSOK 1944-BEN, Új Látóhatár, 1970 / 2. szám

“Az 1. hadsereg parancsnoka, Miklós vezérezredes átment az oroszokhoz, a 2. hadsereg parancsnokát, Veress vezérezredest a németek őrizetbe vették parancs nem teljesítéséért. László altábornagy fogja átvenni az 1., én pedig a 2. hadsereg parancsnokságát.”

Ungváry Krisztián: Kiugrás a történelemből - Horthy Miklós a világtörténelem színpadán, 244. old, Open Books, Budapest, 2022 

Horthy jelenetének forrása:

"Az SS székházában két szobát bocsátottak rendelkezésemre. A folyosókon számos őr állott. Sőt a szobámban is volt egy SS-katona, és midőn fejfájás ellen orvosság bevételére tettem előkészületet, azt a vizespohárral együtt kiragadta a kezemből. Azt hitte bizonyára, hogy öngyilkossági szándékom van."

Horthy Miklós: Emlékirataim 279. old.,  Európa Könyvkiadó, Budapest, 2019

A moszkvai jelenet forrásai:

"Majd 16-án reggel 5 órakor három sürgöny futott be, beszámolva a budapesti náci-nyilas puccsról és közölve, hogy a bizottság azonnal keresse az összeköttetést Veress Lajossal. E három sürgöny feladási ideje október 15-én délutánra esett. Az utolsó sürgönye rövid és szomorú mondatból állt: "Vezérkar főnökének nyilatkozatát a német kézben lévő magyar rádió hamisítva adta le." 

Dr. Teleki Géza: A moszkvai fegyverszüneti tárgyalások, Hírünk a Világban, 5. Évfolyam 1-4. szám, 1955.01.01.

"Sajnos 20 óra 20 perckor újabb sürgöny jött, mely közölte, hogy ifjabb Horthy Miklóst a németek elfogták."

Dr. Teleki Géza: A moszkvai fegyverszüneti tárgyalások, Hírünk a Világban, 5. Évfolyam 1-4. szám, 1955.01.01.

"...engem behívtak Kuznyecov irodájába, majd utána Ivanov ezredeshez is. Mindketten gyors egymásutánban kapták a Kremlből a telefonhívásokat. Kuznyecov és Ivanov minden egyes hívás után a kormányzó családjára vonatkozó kérdésekkel bombázott. A Kremlt különösen az érdekelte, hány gyereke van a kormányzónak, s ezek közül hány van még életben. Mialatt megadtam a kért felvilágosítást, azon törtem a fejem, miért teszik fel nekem háromszor-négyszer gyakorlatilag ugyanazt a kérdést, s miért hangsúlyozzák, mennyire fontos a kérdésük és a rá adott válaszom. Másfél órán belül megoldódott a rejtély: kézhez kaptuk a Vár 16. rádiótáviratát…"

Szent-Iványi Domokos: Visszatekintés 1941-1972, 257. old Magyar Szemle Könyvek 2016

"Mondhatni, ezzel a szörnyű hírrel kezdetét vette Géza 15-ére vonatkozó jóslatának bekövetkezte. Emellett igazolt egy fontos tényt is: nyilvánvalóvá vált, hogy az oroszok dekódolni tudják rádiótáviratainkat (elég egyszerű sifrírozó rendszert használtunk) - ez magyarázta a Kremlből érkező telefonhívásokat a kormányzó családjára vonatkozóan."

Szent-Iványi Domokos: Visszatekintés 1941-1972, 257. old Magyar Szemle Könyvek 2016

"Miközben a három rádiótávirat dekódolásán igyekeztünk, az, oroszok közölték, hogy a rádióösszeköttetés Budapesttel megszakadt - nem kaptak sem jelet, sem választ a Várból."

Szent-Iványi Domokos: Visszatekintés 1941-1972, 261. old Magyar Szemle Könyvek 2016