1944. október 14. Moszkva, Budapest

A Nemes-féle jelenet forrásai:

"Futárgéppel, majd gyors bombázó repülőgéppel a kormányzói megbízottak részére a meghatalmazás másnap délben már Moszkvában volt..."

Dálnoki Miklós Béla futára volt. Ország-Világ, 12. évfolyam/ 51. szám, 1968.12.18. 

"13-án Nemes sértetlenül átjutott a senki földjén. Mivel előzőleg tájékoztattuk Kuznyecov tábornokot Nemes érkezéséről Kőrösmező felől, már napokkal előbb számítottak az érkezésére. Mivel ezt a vezérkari főnök, Antonov jelentette be, az orosz oldalon mindenki egy magas rangú tisztre vagy tisztviselőre számított. Így aztán amikor Nemes átjutott a két hadsereg közti frontvonalon, az oroszok vezérőrnagynak szólították. Amikor Nemes közölte, hogy csak egyszerű őrnagy, senki nem hitt neki. Mivel szokva voltak a konspiráláshoz és az álruhákhoz, azt hitték, Nemes egyenruhája csak megtévesztésre szolgál, ezért továbbra is vezérőrnagynak szólították."

Szent-Iványi Domokos: Visszatekintés 1941-1972, 230. old Magyar Szemle Könyvek 2016

"Nemess őrnagy akkor át is jutott az oroszokhoz és október tizennegyedikén ő is Liskón járt. Innen vitték Moszkvába, ahol másnap délután három órakor Kuznyecov vezérezredes szobájában át is adja Faraghó Gábornak a kormányzó által aláírt meghatalmazást a fegyverszüneti szerződés megkötésére."

Paál-Radó: A debreceni feltámadás, 1947

"Faragho meglebegtette a táviratot az orosz ultimátumról, épp nemrég végeztek a kódolásával..."

"Gábor és Géza moszkvai látogatása nem tartott sokáig. Amikor beléptek Kuznyecov tábornok irodájába, egy levelet adtak át nekik Antonov hadseregtábornoktól, mely éles hangon bírálta a magyar katonai együttműködést általában, Utassy ezredest pedig különösen is. A levél kézhezvétele után Gábor és Géza két kábeltáviratot küldött Kuznyecov irodájából Budapestre."

Szent-Iványi Domokos: Visszatekintés 1941-1972, 252. old Magyar Szemle Könyvek 2016

"Elkéstem vele? — A pap csüggedten pillantott Nickyre."

"Naplójában Vattay azt írja, hogy október 8-án vagy 9-én megjelent nála egy pap, aki Náday tábornok nevét jelszónak használva közölte, hogy Rómából érkezett amerikai katonai repülőgépen. A szlovák partizánok által ellenőrzött területen értek földet, s onnan vonaton, részben gyalog jöttek Budapestre. Vattay írja azt is, hogy a pap átadott neki egy sifrekulcsot és egy kis könyvben (breviáriumban?) betűk aláhúzásával forgalmi adatokat."

Kanyó András: Horthy és a magyar tragédia, Népszabadság könyvek 2008, 341. old

"Alighanem Vattay főhadsegéd volt az, aki bevitte a Várba Magyary pátert. Ha az első találkozásuk 8-ára vagy 9-ére esett, akkor a római vendég jelentkezése Horthynál — „Két napom volt rá,hogy mindent elintézhessek’’ — 10-e és 12-e között történhetett.)"

Bokor Péter: Hét kazetta. Római bújócska, Élet és Irodalom, 26. évfolyam, 2. szám, 1982.01.08. 

"Csupán egyszer kaptak arról értesítést, hogy Náday megérkezett. Ezután semmifajta közlés nem érkezett Olaszországból egészen október 14-ig, amikor egy küldött (egy magyar pap) felkereste ifjú Horthy Miklóst a kódokkal (már túl későn ahhoz, hogy azt használni tudják)."

C.A. Macartney: Október tizenötödike - A modern Magyarország története 1929-1945 II. rész 441. oldal Gede Testvérek Bt. Budapest, 2006

A szűk körű tanácskozás forrásai:

"Október 14-én délután, amikor már majdnem három napja alá volt írva Moszkvában az előzetes fegyverszüneti megállapodás, Miklóspapa összehívott egy szűk körű tanácsot: Lázár Károly parancsnok; Ambrózy Gyula kabinetiroda-főnök; Vattay Antal katonai irodafőnök; Tost Gyula szárnysegéd; valamint a család: Magdamama, Nicky és én…"

Gróf Edelsheim Gyulai Ilona: Becsület és kötelesség 1. kötet, 352. old, Európa Könyvkiadó, Budapest 2018

"Ezen az összejövetelen Miklóspapa bejelentette, hogy elhatározta, nem vár tovább, már másnap döntésre viszi a dolgot, és rádiókiáltványban hirdeti ki a fegyverszünetet. Ezt azonban előbb a németek tudomására akarta hozni. Itt ismét kifejtette elveit, hogy magyar katona nem támad hátba szövetségest, még ha az cserben hagyta is, így ha fegyverszünetet kér, azt személyesen közli a németekkel. Ezért másnapra, október 15-re hívta a német főmegbizottat, hogy ezt vele közölje. Fontos azonban, hogy kiáltványa abban a pillanatban hangozzon el, amint ezt a közlést megtette még mielőtt Veesenmayer elhagyja a várpalotát, nehogy meg tudja akadályozni ennek többszörös, ismételt leadását. Engem kért meg arra, hogy legyek a szomszéd szobában, és hallgassam a beszédet, úgy, hogy amint megmondja Veesenmayernek, fegyverszünetet kért, én rögtön menjek csendben ki a szobából, és közöljem Ambrózyval, aki - a mostani megbeszélés szerint - telefon-összeköttetésben lesz Hlatky Endrével, a Rádió igazgatójával, a Rádióközpontból. Világosan kifejezte, hogy a kiáltványt akkor közvetítsék, még mielőtt Veesenmayer elhagyja a várpalotát."

Gróf Edelsheim Gyulai Ilona: Becsület és kötelesség 1. kötet, 352. old, Európa Könyvkiadó, Budapest 2018

“Este Horthy legszűkebb bizalmasaival megtartotta utolsó előkészítő haditanácsát. Ezen a megbeszélésen csak felesége, fia, menye, Vattay, Ambrózy, Lázár és Tost vett részt.”

Ungváry Krisztián: Kiugrás a történelemből - Horthy Miklós a világtörténelem színpadán, 127. old, Open Books, Budapest, 2022 

"Aznap este később a Kormányzó megtartotta utolsó, döntő haditanácsát. Érdekes kis társaság gyűlt egybe, és drámai módon jelezte azt, milyen kevés emberben bízik meg teljesen a Kormányzó. A kis társaság tagjai voltak: a Kormányzón kívül a felesége, a fia, a menye, Vattay, Ambrózy, Lázár és szárnysegédje, Tost."

C.A. Macartney: Október tizenötödike - A modern Magyarország története 1929-1945 II. rész 495. oldal Gede Testvérek Bt. Budapest, 2006

"Horthy tájékoztatta őket, hogy elhatározta: másnap fegyverszüneti kérelmet jelent be. Aztán kifejtette, hogy a Proklamáció a lehető leghamarabb hangozzék el a Rádióban, mihelyt Veesenmayernak a megígért közlést megtette. Ennek megfelelően úgy határoztak, hogy nem is várják meg a Veesenmayerral való tárgyalás végét, hanem cselekednek, mihelyt a lényeges szavak elhangzanak. Úgy szervezték meg a dolgot, hogy a karcsú és könnyű járású Ilona asszony a szomszéd szobából hallgatja a beszélgetést, és amikor a lényeges szavak elhangzanak, jelt ad Ambrózynak, aki Hlatkyt a proklamációval útnak indítja a stúdióba."

C.A. Macartney: Október tizenötödike - A modern Magyarország története 1929-1945 II. rész 495. oldal Gede Testvérek Bt. Budapest, 2006

"Holnap? De hát papa! A szocdemek későbbre készülnek!"

"Horthy valójában úgy határozott, hogy azokat nem kell védeni, ha rosszra fordulnának a dolgok, mivel ez csak felesleges vérontást eredményezne. E két okból Lázár az eredeti tervétől eltérően nem fegyverezte fel a munkásokat, és nem küldött üzenetet az Ellenállási Mozgalomnak, hogy megváltozott a menetrend. Még kevésbé jelölte ki szerepüket a következő napokra. Horthy sem adott semmilyen különleges feladatot Aggtelekynek, Hardynak vagy Temesvárynak, sőt még azt sem közölte velük, hogy valami rendkívüli fog történni a következő nap folyamán."

C.A. Macartney: Október tizenötödike - A modern Magyarország története 1929-1945 II. rész 492. oldal Gede Testvérek Bt. Budapest, 2006

"14-én délben egy órakor felkerestem a fiatal Horthyt. Irodájában fogadott, ahol ott volt Kovács Imre és még valaki, akit úgy mutatott be a fiatal Horthy: “Kommunista, de nagyon derék magyar ember." ... Közölte, hogy az átállás végrehajtása befejezett  tény. Az akció lebonyolításának szálai Vattay  altábornagy főhadsegéd kezében futnak össze. Apám neked nagy szerepet szánt, holnapután, hétfőn (vagyis 16-án)! délután kettőkor lesz Vattaynál egy végleges megbeszélés, azon neked is részt kell, venni, ott megkapod a személyedre vonatkozó feladatokat. Mindkét  jelenlévő lelkes és bizakodó! Szerintük nem fér kétség a sikerhez. A németek kitakarodnak, a honvédség készen áll a harcra is, ha az szükségessé válna…"

Kádár Gyula: A Ludovikától Sopronkőhidáig Magvető Könyvkiadó Budapest, 1978 733-734. old

“Horthy a visszaemlékezése szerint október 14-én reggel eldöntötte, hogy a kiugrást előbbre hozza az eredetileg tervezett október 20-i dátumról.” “fia legalábbis 14-én délben még nem tudott erről...

Ungváry Krisztián: Kiugrás a történelemből - Horthy Miklós a világtörténelem színpadán, 124. old, Open Books, Budapest, 2022 

"Én közbevetettem, hogy Lázár Károly tábornok úgy nyilatkozott, hogy azért nem bocsátanak fegyvert a rendelkezésünkre, mert a németek korszerű fegyvereivel szemben ezzel nem tudnánk szembeszállni és a varsói példa alapján vérfürdőbe fullasztanák a németek ezt a megmozdulást."

Pintér István - Faust Imre: Faust Imre visszaemlékezése a nem hivatalos magyar fegyverszüneti delegáció moszkvai útjáról, Párttörténeti Közlemények, 1981. június (27. évfolyam, 2. szám)