"Szent-Iványi kávét főzött..."

"Csaknem öt óra volt, mire visszaértünk a dácsánkba, alvásra azonban nem jutott időnk. Magunkba döntöttünk pár csésze forró kávét, és munkához láttunk."

A távirat szövege:

"Október 11. A reggeli mise után Tostnál dolgoztunk a táviratokon. Moszkvából sürgönyözték (9):

„Ma reggel négykor közöltük a külügyminiszterrel, hogy Magyarország elfogadja az ideiglenes fegyverszüneti feltételeket. Barátságos, meleg lett a hangulat. Itt van az angol miniszterelnök és külügyminiszter, ezáltal biztosítva van az ügy meggyorsítása. Ma fognak a VI. sürgöny tartalmára válaszolni."..."

"Ezt követte 9. számú rádiótáviratunk:

Ma hajnali 4-kor külügyminisztert tájékoztattuk rádiótávirat tartalmáról, ti., hogy Magyarország elfogadja az előzetes fegyverszünetet. A hangulat barátságossá, szívélyessé vált. A brit miniszterelnök és külügyminiszter itt van, ez garantálja megállapodás komolyságát, gyorsaságát. Külügyminiszter maga is hangsúlyozta ezt. Kérik, ismételjék meg az előzetes feltételek aláírására vonatkozó felhatalmazást, az elküldött feltételek felsorolásával. Alázatosan kérjük, legyenek tekintettel a helyzet fontosságára, és tegyék meg a szükséges intézkedéseket kötelezettségeink teljesítésének biztosítására; itt nagy hangsúlyt helyeznek az ügy fontosságára. Ma katonai kérdésekről lesz szó, ezután az orosz előrenyomulás egy-két napig szünetelni fog..."

"Kipakolnak a ládákból? De hiszen csak két napja csomagoltak össze!"

"Világos volt, hogy a kormányzó — aki visszautasította tanácsadóinak azt a kívánságát, hogy Budapestet elhagyva, a frontra, az 1. hadsereghez menjen — maga kívánja a fővárosban a „kiugrást" végrehajtani."

"…Tildy Zoltánt és Szakasits Árpádot. Megpillantva őket egy pillanat elszállt a mérge, melegen kezet  rázott velük..."

“Horthy 1944. október 11-én este tárgyalt először és utoljára a Magyar Front képviseletében megjelenő Tildyvel és Szakasitscsal. Erre is csak azért került sor, mert a fia erőltette a találkozót. Rajk Lászlóval nem volt hajlandó találkozni...”

“Ifj. Horthy Miklóson keresztül Horthy és köre felvette a kapcsolatot a magyar baloldali ellenállás néhány tagjával. Horthy személyesen is találkozott a kisgazdapárti Tildy Zoltánnal, Szakasits Árpáddal, a szociáldemokrata párt egyik vezetőjével, illetve egy másik alkalommal Somogyi Miklóssal, aki szakszervezeti vezető és a kommunista párt egyik vezetője volt. A megbeszélések tárgya a munkásság esetleges felfegyverzése volt a németek ellen, konkrét döntések azonban ezzel kapcsolatban nem születtek.”

"Ha a háború után önök kerülnének hatalomra, óvatosan bánjanak egy földreformmal!"

"A tanácskozáson — Tildy közlései szerint — Horthy arra figyelmeztette tárgyalópartnereit, hogy majd a háború után ne kényszer alatt csináljanak földreformot."

A Szakasits-Tildy találkozó forrásai:

"A kormányzó október 11-én fogadta a Magyar Front képviseletében Szakasits Árpádot és Tildy Zoltánt, ahol megállapodtak abban, hogy a Magyar Front az átállás társadalmi támogatásának megszervezéseként október 17-én általános sztrájkot hirdet."

"Október 11-én  kérésükre fogadtam Tildyt és Szakasitsot, ez a megbeszélés azonban nem járt eredménnyel."

"...október 11-re hívta meg Horthy Tildyt és Szakasitsot. Vörös János vezérezredes, a vezérkar főnöke közvetítette a Kisgazdapárt meg a Szociáldemokrata Párt bujkáló vezetőinek a látogatását! Szerintem Horthy akkor már abban bizakodott, hogy elintézheti a kiugrást saját katonáival és nem kell a munkásság asszisztenciája, nehogy túl nagy legyen majd a számla..."

"A Magyar Front képviselői a Horthyval történt tárgyaláson viszont vállalták, hogy október 17-ére, a kiugrás tervbe vett napjára a fővárosban általános sztrájkra szólítják fel a munkásokat. A Kommunista Pártnak erről szóló röpirata el is készült, az események miatt azonban terjesztésre már nem került."

"Október 11-én, az esti órákban, a szociáldemokrata párt vezetője, Szakasits Árpád és a Független Kisgazdapárt vezetője, Tildy Zoltán fel is jött a várba megbeszélésre. Komoly eredménye, sajnos, nem volt ezeknek a különben barátságos hangulatban folytatott tárgyalásoknak, amelyek során mindenki egyetértett azzal, hogy véget kell vetni a háborúnak. Megbeszélések folytak a munkások felfegyverezéséről, a kormányzó beavatta őket „kiugrási" tervébe, és a dátumot is közölte velük, amikor a fegyverszünetet kiáltvánnyal fogja bejelenteni. Megígérte a politikai foglyok szabadlábra helyezését."

"Az volt az elgondolás, hogy amikor a Budapestre átirányított megerősítések megérkeznek a fővárosba, az ellenállási mozgalom felhívja a munkásokat általános sztrájkra."

"Tildy később azt mondta a szerzőnek, hogy a küldöttség alig nyitotta ki a száját: majdnem mindig Horthy beszélt. Általában azt mondják, hogy hallgatóit intette, ne vezessék be a földreformot, de ez így nem igaz; ő arra intette őket, hogy kényszer hatása alatt ne vezessék be, és rámutatott, - ami eléggé igaz volt - Magyarországnak nincs elegendő földje ahhoz, hogy széleskörű, kielégítő földreformot hajtson végre (Dessewffy a szerzőnek).

Szakasits később (Tildynek a szerző számára tett közlése szerint) Horthyt igazán nagy államférfinak nevezte, es azt mondta, hogy az összejövetel felemelő élményt nyújtott. A kormányzó pedig látogatóit „teljesen tisztességes embereknek" jellemezte. Tildy szerint Szakasits különben az összejövetelen „példátlan szolgalelkűséggel viselkedett", és miatta később tudtak elindulni a Várba, mivel ő ruhakölcsönzéssel töltötte az időt."

"A tervek szerint azon a napon, amikor a csapatok elérik a fővárost, a munkások általános sztrájkba kezdenek és tiltakoznak a háború ellen. A csapatok fel fognak vonulni, névlegesen a munkások ellen, de a valóságban a németek és nyilaskeresztesek ellen. Ebben a remélhetőleg kedvező helyzetben a Kormányzó bejelentheti a fegyverszünet megkötését."

"A munkásság felfegyverzése érdekében — a már említett — bizonytalan ígéreteken túl semmi nem történt. A Magyar Front és más csoportok, a szakszervezetek is Horthy ígéretének megfelelően október 17-ére, illetve 18-ára készülődtek, s minden intézkedésük ilyen irányú volt."