1944. március 24. 

Klessheim, Budapest

"Kiváló híreket kaptam Rommel tábornagytól. — … — Annyira megerősítették az atlanti partvidéket, hogy lehetetlen lenne ott a partraszállás."

"...a Führer közölte, hogy az erődítmények nyugaton, Rommel állandó ellenőrzése mellett, most már annyira kiépültek, hogy az ő (a Führer) szilárd meggyőződése szerint a partraszállás lehetetlen..."

Hitler hatvannyolc tárgyalása 1939-1944 2. kötet 265. old. Magvető Könyvkiadó, Budapest 1983

"A katonáink az olasz parton is meg tudták állítani az angolokat, ahol csak lövészgödrökben húzhatták meg magukat! A francia partokon azonban bunkereket építettünk."

"Ha a német csapatok olyan hatékony ellenállást tudtak kifejteni Olaszországban, ahol nem volt egyebük lövészgödröknél, el lehet gondolni, milyen hatékonyan tudnak majd védekezni az előnyomuló angolok és amerikaiak ellen Nyugat-Európában, ahol bunkerok állnak rendelkezésükre..."

Hitler hatvannyolc tárgyalása 1939-1944 2. kötet 265. old. Magvető Könyvkiadó, Budapest 1983

"Van, ahol hét méter vastag betontető fedi ezeket! Még egy szőnyegbombázást is kiállnak!"

"...hét méter vastag betontetőkkel. A tüzérség úgy épült be, hogy az ellenséges tüzérség minden addig ismert kalibere, továbbá légibombák és szőnyegbombázás ellen tökéletesen védve van."

Hitler hatvannyolc tárgyalása 1939-1944 2. kötet 265. old. Magvető Könyvkiadó, Budapest 1983

Jelenleg így néznek ki ezek a bunkerek a francia tengerparton. 

(A képeket én készítettem 2024. májusában Capbretonnál Franciaországban.)

"...azokból alig párat bírnak el a repülőgépeik."

"Csak a leggyengébb védművek ellen képesek talán valamit elérni a legnagyobb bombák, amelyekből azonban csak alig néhányat bírnak el a repülőgépek. 

Hitler hatvannyolc tárgyalása 1939-1944 2. kötet 265. old. Magvető Könyvkiadó, Budapest 1983

"...a Gironde-torkolattól délre, vagy Bretagne esetleg Normandia csatorna felőli részein elképzelhető."

"...az invázió számításba vehető partraszállási pontjai a Gironde-torkolattól délre fekvő terület vagy Bretagne és Normandia félszigetei lehetnek."

Hitler hatvannyolc tárgyalása 1939-1944 2. kötet 266. old. Magvető Könyvkiadó, Budapest 1983

"De itt akkora aknamezők vannak, hogy nem is hiszem, hogy valaha alkalmas lesz mezőgazdasági művelésre. — … — Havonta másfél-kétmillió aknát helyezünk el ezeken a vidékeken. Egészen szűk közlekedési folyosót hagyunk csak a mieinknek."

"E helyeken is igen nagyok viszont az ellenségre váró nehézségek, különösen az aknamezők miatt, amelyeknek a méretéről a Marsall képet alkothat magának, ha ő (a Führer) közli vele, hogy Németország, a tüzérségi aknákat is beleszámítva, havonta másfél-kétmillió aknát helyez el nyugaton. Ezáltal némely vidéken mindennemű forgalom megbénult, egészen kis számú aknamezőösvényen kívül. Az ő (a Führer) számára rejtély, hogyan lehet majd azokat a területeket valaha is újra mezőgazdaságilag megművelni."

Hitler hatvannyolc tárgyalása 1939-1944 2. kötet 266. old. Magvető Könyvkiadó, Budapest 1983

"Eldöntöttem! Visszafoglalom Ukrajnát!"

"Egyébként ő (a Führer) arra visszavonhatatlan elhatározásra jutott, hogy Ukrajnát ismét meghódítja."

Hitler hatvannyolc tárgyalása 1939-1944 2. kötet 276. old. Magvető Könyvkiadó, Budapest 1983

"Tavasz végére új alakulatokat állítunk fel. Addigra a nyugati frontról is el tudunk vonni csapatokat."

"Az új alakulatok felállításával tavaszra elkészülnek. …  a német védelmi rendszer nyugaton apránként annyira megerősödik, hogy a német hadvezetés el tud vonni nyugatról kellő számú hadosztályt, amelyekkel keleten szintén át lehet menni támadásba."

Hitler hatvannyolc tárgyalása 1939-1944 2. kötet 276. old. Magvető Könyvkiadó, Budapest 1983

"...a magyar csapatokra nem lesz szükség Erdély területén, ugye?"


"23-án és 24-én Hitler bizalmas tárgyalást folytatott Antonescuval, aki azt szerette volna elérni, miszerint Hitler utasítsa a magyarokat, hogy vonják vissza csapataikat Kelet-Magyarországról, különösen a székelyek lakta területről, annak megelőlegezéseként, hogy ez a terület majd újra Romániához fog tartozni."

C.A. Macartney: Október tizenötödike - A modern Magyarország története 1929-1945 II. rész 320. oldal Gede Testvérek Bt. Budapest, 2006

"Magamhoz kérettem pár napja, és a legkeményebben a szemére hánytam, hogy az angolokkal keresi a kapcsolatot!"

"A beszélgetés további során a Führer annyiban pontosította Magyarországra vonatkozó közléseit, hogy a Kormányzónak és a magyar uraknak a legélesebb és legridegebb módon szemrehányást tett Magyarország illojalitása és árulása miatt..."

Hitler hatvannyolc tárgyalása 1939-1944 2. kötet 269. old. Magvető Könyvkiadó, Budapest 1983

"A magyarokban sosem lehetett megbízni. Hogy merészelnek szembefordulni azzal az országgal, amely annyi jót tett velük! Németország nélkül semmi hatalma sem lenne annak a népnek!"

"...semmi sem megvetendőbb az illojalitásnál, árulásnál és hálátlanságnál egy olyan nép részéről, amely annyit köszönhet Németországnak, mint Magyarország. Hogy ez az ország egyáltalán meglehetősen nagy hatalomra tett szert Közép-Európában, az egyedül Olaszországnak és Németországnak, valamint a románok és Magyarország többi szomszédja jogai csorbításának köszönhette. Ő (Antonescu), ahogy a Führer emlékezni fog rá, ismételten óvott Magyarországtól."

Hitler hatvannyolc tárgyalása 1939-1944 2. kötet 270. old. Magvető Könyvkiadó, Budapest 1983

"...ott a politikát nem is a magyarok, hanem a zsidók irányítják."

"Most nyíltan kimondhatja, hogy ő legkevésbé sem bízik Magyarországban, mert ott nem a magyar nép határozza meg az ország sorsát, hanem a zsidók csinálják a politikát."

Hitler hatvannyolc tárgyalása 1939-1944 2. kötet 270. old. Magvető Könyvkiadó, Budapest 1983

"Tulajdonképpen gyalog is jöhetett volna..."


A német követség az Úri utca 64-ben volt, a miniszterelnök a Sándor-palotában: Google Maps szerint 13 perces séta.

"...körülnézett az asztalon, és látta, hogy nincs rajta hamutartó. Támadt egy ötlete. Zakója zsebéből kis ezüstdobozt vett elő, Sztójay felé nyújtva kinyitotta. — Szivart, méltóságos uram? — Ahogy sejtette, a másik ijedt grimasszal hárította el. Ő kivett egyet. — Ha megengedi, én… — Be sem fejezte a kérdést, úgysem várt rá választ."


Ezt az apró jelenetet Görög Ibolya, protokollszakértővel folytatott levelezésem nyomán írtam. Részlet a levélváltásunkból (kérdésem feketével, Ibolya válasza pirossal):

"Van egy olyan jelenetem, ahol azt találtam ki, hogy a német követ a hierarchia érzékeltetésére rágyújt a magyar miniszterelnök (Sztójay) jelenlétében, aki elhárítja a szivarozást, mert beteg ember, és zavarja a füst. Reális lehet ez? A szivar kínálása szintén a fogadó fél joga. Ha a vendég nem kér, a házigazda ettől még rágyújthat. A vendégnek, ha nem lát hamutartót, nem illik rágyújtania. Vagy ha mégis – ld. német követ – egy gyors, választ nem váró engedélykéréssel gyújt rá."

"Tetteket szeretnénk. Látni, hogy komolyan gondolják a vállalásaikat. … — A zsidókérdés! Ott van bőven tennivalójuk!"

"Veesenmayer azt mondta Sztójaynak, hogy kormánya a zsidókérdéssel valamint az ellátással - ezen a termelés fokozását és a meglevő készletek átadását értette - kapcsolatos magatartásával bizonyíthatja be őszinteségét."

C.A. Macartney: Október tizenötödike - A modern Magyarország története 1929-1945 II. rész 318. oldal Gede Testvérek Bt. Budapest, 2006

."..komolyan korlátozzuk a zsidók gazdasági, tudományos, politikai lehetőségeit."


Így korlátozták a korabeli Magyarországon a zsidó származásúak életét:


wikipedia

A magyarországi zsidótörvények 1920–19424 között 

1. 1920. évi XXV. törvénycikk a tudományegyetemekre, mûegyetemre, a budapesti egyetemi közgazdaságtudományi karra és a jogakadémiákra való beiratkozás szabályozásáról 

2. 1938. évi XV. törvénycikk a társadalmi és a gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosításáról

3. 1939. évi IV. törvénycikk a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról 

4. 1939. évi VIII. törvénycikk a gazdasági és hitelélet rendjének, továbbá az államháztartás egyensúlyának biztosításáról alkotott 1931. évi XXVI. törvénycikkben a minisztériumnak adott és utóbb kiterjesztett felhatalmazás további meghoszszabbításáról 

5. 1939. évi XVIII. törvénycikk a Magyar Szent Koronához visszacsatolt felvidéki területen országgyûlési képviselõk választásáról 

6. 1939. évi XIX. törvénycikk a törvényhatósági bizottsági tagsági jogról 

7. 1940. évi IV. törvénycikk a kishaszonbérletek alakításának, kisbirtokok és házhelyek szerzésének elõmozdításáról s más földbirtokpolitikai rendelkezésekrõl 

8. 1940. évi XVII. törvénycikk a gazdasági és hitelélet rendjének, továbbá az államháztartás egyensúlyának biztosításáról alkotott 1931. évi XXVI. törvénycikkben a minisztériumnak adott és utóbb kiterjesztett felhatalmazás további meghosszabbításáról 

9. 1940. évi XIX. törvénycikk mûvészeti kamarák felállításáról és szervezetük megállapításáról 

10. 1940. évi XXVII. törvénycikk a keresztény vallásfelekezetek egyháznagyjainak és képviselõinek felsõházi tagságáról 

11. 1940. évi XXXI. törvénycikk a törvényhatósági bizottsági tagsági jogról 

12. 1940. évi XXXIX. törvénycikk az egyetemi és fõiskolai hallgatók felvételének szabályozásáról 

13. 1941. évi XI. törvénycikk a gazdasági és hitelélet rendjének, továbbá az államháztartás egyensúlyának biztosításáról alkotott 1931. évi XXVI. törvénycikkben a minisztériumnak adott és utóbb kiterjesztett felhatalmazás további meghoszszabbításáról, valamint az 1931. évi XXVI. törvénycikk 7. §-a értelmében alakított országos bizottság tagjai számának újabb felemelésérõl 

14. 1941. évi XIII. törvénycikk az ügyvédekre, az ügyvédjelöltekre és az ügyvédi önkormányzatra vonatkozó egyes kérdések szabályozásáról 

15. 1941. évi XV. törvénycikk a házassági jogról szóló 1894. évi XXXI. törvénycikk kiegészítésérõl és módosításáról, valamint az ezzel kapcsolatban szükséges fajvédelmi rendelkezésekrõl

16. 1941. évi XIX. törvénycikk a törvényhatósági bizottsági és a községi képviselõtestületi tagsági jogról, továbbá a gyakorlati közigazgatási vizsgára vonatkozó átmeneti szabályokról

17. 1942. évi IV. törvénycikk az orvosi rendtartásról szóló 1936. évi I. törvénycikk egyes rendelkezéseinek módosításáról és kiegészítésérõl 

18. 1942. évi VIII. törvénycikk az izraelita vallásfelekezet jogállásának szabályozásáról 

19. 1942. évi XI. törvénycikk a gazdasági és hitelélet rendjének, továbbá az államháztartás egyensúlyának biztosításáról alkotott 1931. évi XXVI. törvénycikkben a minisztériumnak adott és utóbb kiterjesztett felhatalmazás további meghoszszabbításáról 

20. 1942. évi XII. törvénycikk a városi orvosokról, a községi orvosokról és a körorvosokról, valamint egyes közegészségügyi rendelkezések módosításáról és kiegészítésérõl 

21. 1942. évi XIV. törvénycikk a honvédelemrõl szóló 1939. évi II. törvénycikk, valamint az 1914–1918. évi világháború tûzharcosai érdemeinek elismerésérõl szóló 1938. évi IV. törvénycikk módosításáról és kiegészítésérõl 

22. 1942. évi XV. törvénycikk a zsidók mezõ- és erdõgazdasági ingatlanairól

KARSAI LÁSZLÓ: A magyarországi zsidótörvények és -rendeletek, 1920–1944

1920. évi XXV. törvénycikk a tudományegyetemekre, a műegyetemre, a budapesti egyetemi közgazdaságtudományi karra és a jogakadémiákra való beiratkozás szabályozásáról

1938. évi XV. törvénycikk a társadalmi és a gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosításáról

1939. évi IV. törvénycikk a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról

1941. évi XV. törvénycikk a házassági jogról szóló 1894:XXXI. törvénycikk kiegészítéséről és módosításáról, valamint az ezzel kapcsolatban szükséges fajvédelmi rendelkezésekről

1942. évi XV. törvénycikk a zsidók mező- és erdőgazdasági ingatlanairól

Wolters Kluwer Hungary Kft. net.jogtar.hu oldaláról

"Németországban szükség van a munkáskezekre. Miért lebzsel itt több százezer zsidó, amikor hasznára lehetne a birodalomnak?"


"A magyar holokauszt speciális jelensége a munkaszolgálat. A Horthy-rendszer a "megbízhatatlannak" ítélt elemeket: a kommunistákat, nemzetiségieket, de elsősorban a zsidókat nem kívánta fegyverrel a kézben besorozni. Természetesen azt sem akarta, hogy ezek a csoportok kimaradjanak a háborús erőfeszítésekből. Így jött létre a fegyvertelen honvédelmi munkaszolgálat intézménye. Bár ez több tízezer zsidó életét követelte, mégsem tekinthető a módszeres népirtás szerves részének. Persze egyes parancsnokok kétségtelenül ki akarták irtani az irányításuk alá rendelt zsidókat, de a munkaszolgálatot nem azért hozta létre a magyar állam, hogy a besorozott zsidó férfiakat legyilkolja. Az egész rendszer akkor sem tekinthető "mozgó vesztőhelynek", ha egyes századok azzá is váltak.

A munkaszolgálat jogi alapjait az 1939 márciusában életbe lépő honvédelmi törvény (1939:II) teremtette meg. Ez nem tükrözött kifejezetten antiszemita szándékot, de egyes részei jogi keretet biztosítottak a későbbi zsidóellenes lépések számára. A munkaszolgálat szervezetének kialakítása azonban már antiszemita szellemben történt. Kezdetben a zsidók még elláthattak fegyveres szolgálatot, de tényleges tisztek és tiszthelyettesek nem lehetettek.

A német hadsereg győzelmei és a revíziós sikerek nyomán a németbarát, antiszemita katonai és politikai körök mind hangosabban követelték további zsidóellenes intézkedések bevezetését. 1940 nyaráig mintegy 60 zsidó századot állították fel. A zsidók 1941 tavaszára elvesztették fegyver- és rendfokozat-viselési jogukat. Ebben a periódusban a munkaszolgálatosok főleg utakat, repülőtereket építettek, mocsarakat csapoltak le az ország területén belül."

http://www.holokausztmagyarorszagon.hu/index.php?section=1&chapter=3_2_1&type=content

"Itt fontosnak tartom megemlíteni: amikor Klessheimben Hitler arról beszélt, hogy meg kell oldani a zsidókérdést Magyarországon, ezt én is úgy értelmeztem, hogy szigorúbb gazdasági, kulturális stb. törvényeket kell hozni, és nagyobb számban kell majd zsidó munkást kiengedni a német hadiipari gyárakba."

Gróf Edelsheim Gyulai Ilona: Becsület és kötelesség 1. kötet, 269. old, Európa Könyvkiadó, Budapest 2018