1944. augusztus 6–7. 

Herencsény, Budapest

Bethlen és Atzél jelenete kitaláció. Nagy valószínűséggel jól ismerték egymást, akár tegező viszonyban is lehettek, hiszen közeli családnak számítottak. Ami másképp történt az az, hogy Atzél még áprilisban jelentkezett a kormányzónál azzal, hogy ő vállalná az oroszokhoz való átjutást fegyverszüneti tapogatózás céljából. Mivel sokáig nem lett belőle semmi, ezért én későbbre tettem ennek a történetszálnak az elindítását, hogy ne felejtse el az olvasó, mire a kaland elindul. Azért Bethlennel hoztam össze Atzélt ebben a jelentben, hogy mindkét fontos szereplőmet benntartsam a narratívában.

És most lássuk, hogy mi az igaz a fejezetből:

"1944. augusztus közepe

Herencsény"

"Március 20-ától május elejéig Bethlen a Vas megyei Gyöngyöshermánon; ezt követően közel egy hónapot Szentesen, a gróf Bolza családnál; június 6-ától Erdélyben, előbb - huszár ezredesként - Dálnoki Veress Lajos hadseregparancsnok kolozsvári főhadiszállásán, majd a Kolozs megyei Légán; július végétől október közepéig pedig a Nógrád megyei Herencsényben, a Bolza család kastélyában rejtőzött. Ezalatt a németek folyamatosan keresték, de gyakori helyváltoztatásai miatt csak Erdélyben akadtak nyomára. Veesenmayer július 12-én jelentette, hogy Bethlen „szoros érintkezésben van Miklós vezérezredessel". Ezt követően azonban szem elől tévesztették. Arról utólag mindig értesültek, hogyha Bethlen megjelent a Várban, de arról, hogy Herencsényben bújtatják, nem tudtak."

Romsics Ignác: Bethlen István 421. old.,  Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, Budapest 2013

"Atzél Ede apró bajusza alatt hatalmas mosoly jelent meg. ... a termetéről és mozgásáról ismerte meg látogatóját. Lehet akármilyen elhanyagolt a külseje, ez az óriás akkor is úgy jár–kel, mintha most készülne megmenteni a világot."


"Atzél Ede magas növésű férfi volt, egy fejjel magasabb az emberek többségénél. ... Különösen rendkívüli ereje, vadász- és lovassikerei okán amúgy is magas piedesztálon állt előttem mindig Atzél Ede báró..."

Beke György: Egy elátkozott erdélyi báró..., Székelyföld, 1999 (3. évfolyam, 1-12. szám)1999-02-01 / 2. szám Arcanum Digitális Tudománytár (ADT)

"Az Ellenzék 1928. június 19-i száma például arról számol be, hogy egy Breitbar nevű kolozsvári erőművész patkóhajlító bemutatója közben az ifjú Atzél felállt a nézőtér soraiból, és a mutatványhoz előkészített vaspántokat „sorra kiegyenesítette, mint a szőlővesszőt. (…) Breitbartnak nem kell szégyenkeznie – írja az újság –, (Atzél Ede) erejéről szálló legenda már régen áttörte a szűkebb családi és baráti kör határait. (…) Télen a saját szemünkkel láttuk, hogy egy nehéz autót, amelyben hárman ültek, pusztán túlhabzó erejének játékos kedvéből föltett az úttestről a gyalogjáróra.”

SZEKÉR NÓRA „Ő képviselte az erőt és bátorságot…” Báró Atzél Ede élete, Bátorság a politikában

"Atzél, aki Bethlen Istvánnal, Teleki Pállal, a kormányzó szűk baráti és családi körével állt kapcsolatban, terveit bizalmasan a magyar politika legfelsőbb szintjeivel és a magyar katonai hírszerzéssel is egyeztette."

SZEKÉR NÓRA „Ő képviselte az erőt és bátorságot…” Báró Atzél Ede élete, Bátorság a politikában

"Atzél érdekes és színes egyéniség volt, egy elszegényedett régi erdélyi családból származott. amelynek néhány holdnyi birtoka a trianoni békeszerződés után román fennhatóság alá került. Az óriás termetű, születésénél fogva kalandor személyiség idejének nagy részét azzal töltötte, hogy szinte sportszerűen egy sor  gerillaakció szervezett a románok ellen..."

Szent-Iványi Domokos: Visszatekintés 1941-1972, 188. old Magyar Szemle Könyvek 2016

"Bea húgom hogy van?"

Báró Atzél Elemér és gróf Wass Mária gyermeke, Wass Albert unokatestvére. … 1929-ben feleségül vette gróf Bethlen Beátát..."

https://hu.wikipedia.org/wiki/Atz%C3%A9l_Ede

"Egy láthatatlan szél mindvégig összekötött valamiképpen. Míg gróf Bethlen Beátát, aki eredetileg az én jegyesem volt, feleségül nem vette."

Wass Albert: Most testvér-bátyámról szólok, Erdélyi Magyarság, 2002 (13. évfolyam, 49. szám)2002-01-01 / 49. szám Arcanum Digitális Tudománytár (ADT)

"Hát pár hónapja biztosan jártam arra, mert újra gyereket vár."

"…házasságukból nyolc gyermek született, közülük kettő korán elhunyt."

https://hu.wikipedia.org/wiki/Atz%C3%A9l_Ede

"Sok a dolgom a lövészegylet szervezésével Erdélyben mindenfelé. Úgy érzem közeleg az időnk! … Pedig meg kellene előznünk a románokat."

"A Wesselényi Lövészegyletet Erdély 1940-es megszállásakor alapították azzal a céllal, hogy nem katonaköteles fiatalokat toborozzanak és őket akár a románok, akár a németek elleni esetleges partizánháborúra kiképezzék. Elnöke Aztél Ede volt..."

https://btk.ppke.hu/uploads/articles/7429/file/Szekér%20Nóra_disszertáció.pdf

"...a többi magyar vidéken egyáltalán nincs partizánmozgalom."

“szovjet csapatok elleni partizánmozgalom teljes hiánya”

Ungváry Krisztián: Kiugrás a történelemből - Horthy Miklós a világtörténelem színpadán, 28. old, Open Books, Budapest, 2022 

"Szó sem volt még most sem alulról kiinduló aktív ellenállásról. A behívóparancsoknak mindenki változatlanul habozás nélkül engedelmeskedett. Nem voltak szabotázsakciók a gyárakban..."

C.A. Macartney: Október tizenötödike - A modern Magyarország története 1929-1945 II. rész 392. oldal Gede Testvérek Bt. Budapest, 2006

"Mi lett a pesti lövész körökkel? Nem azt mondtad, hogy Kőbányán néhány gyárban alakult ilyen?"

"1943 decemberében például Kőbányán tartottak titkos toborzást a munkások körében."

SZEKÉR NÓRA „Ő képviselte az erőt és bátorságot…” Báró Atzél Ede élete, Bátorság a politikában

"Talán egy független Erdélynek úgy lenne realitása, ha szocialista rendszernek mondaná magát."

„Azzal az ajánlattal jöttek, hogy proletár diktatúrát akarnak kikiáltani Észak-Erdélyben. Atzél ehhez fegyveres segítséget ígér, s idejében értesítenék a szovjet hadsereget, hogy állítsa meg a románokat a feleki határon”. Balogh Edgár mondja ezt 1978-as emlékiratában (Szolgálatban). Aligha volt ez fondorlatos „provokáció”, aminek az író nevezte, sokkal inkább egy erdélyi magyar hazafi kétségbeesett kísérlete újabb Trianon megakadályozására. Saját kúriája, birtokai, talán személyes élete elvesztése árán is, hiszen a proletár diktatúra aligha kímélte volna meg a birtokát, a személyét."

Beke György: Egy elátkozott erdélyi báró..., Székelyföld, 1999 (3. évfolyam, 1-12. szám)1999-02-01 / 2. szám Arcanum Digitális Tudománytár (ADT)

"Én vállalnám, hogy átmegyek a szovjethez."

"Mélik Endre és Atzél Ede számára Zsindely Ferenc államtitkár 1944. április végén kieszközölt egy meghallgatást a kormányzónál, hogy egy esetleges oroszországi küldöttségről tárgyaljanak. „Közöltük Horthyval – emlékszik vissza a találkozóra Mélik Endre –, hogy egy Dudás nevű, a Kominternél nyilvántartott erdélyi székely kommunista vezető, aki jól beszél oroszul is, részt vállal ebben a kiküldetésben s jó benyomást fog tenni, hogy egy börtönviselt kommunistát is igénybe vesz a magyar vezetés a kapcsolatok felvétele érdekében.” A kormányzó meghallgatta Mélik és Atzél álláspontját..."

https://btk.ppke.hu/uploads/articles/7429/file/Szekér%20Nóra_disszertáció.pdf

"Minél veszélyesebb és minél inkább a hazát szolgálja, annál inkább tetszik nekem a feladat!"

Erről (és általában) lsd. Szekér Nóra kiváló előadását Atzél Ede életéről: KávéháZ - Szekér Nóra - 2021. szeptember 9.

"A miniszterelnök úr szanatóriumban van."

"Egészségi állapota miatt 1944. augusztus elején szanatóriumba kellett vonulnia kezelésre."

Hennyey Gusztáv: Magyarország sorsa Kelet és Nyugat között 72. old. Európa Kiadó Budapest, 1992

"Sztójay miniszterelnök már régóta tehertétel volt számára. Epebaja miatt amúgy is egyre kevesebbet vett részt a gyakorlati ügyek vitelében (kórházi kezelés miatt korábban is hetekre kiesett az ügyek viteléből)..."

Ungváry Krisztián: Kiugrás a történelemből - Horthy Miklós a világtörténelem színpadán, 21. old, Open Books, Budapest, 2022

"Felmondott három kormánytag!"

"Imrédy augusztus 7-én párthívével, Kunderrel és Jaross-sal együtt kilépett a kormányból."

Horthy Miklós: Emlékirataim 250, 262. old.,  Európa Könyvkiadó, Budapest, 2019

"Annak örülhetünk, hogy a zsidóellenesek távoztak a kabinetből. — Haha, Imrédy azért távozott, mert azt terjesztik róla, hogy nem 12,5%-ban, hanem 37%-ban zsidó…"

"...a három miniszter egyikét Horthy azért menesztette, mert elviselhetetlenül zsidófaló, a másikat pedig a németek azért ejtették, mert 12,5 %-os zsidó..."

C.A. Macartney: Október tizenötödike - A modern Magyarország története 1929-1945 II. rész 390. oldal Gede Testvérek Bt. Budapest, 2006.

"Magyarország politikusainak a fele most újra az Imrédy származásával kapcsolatos vita régi játékával szórakozott, és most már azt kezdték beszélni, hogy nemcsak a szerencsétlen dédanya volt az egyedüli családi szégyenfolt. Egy eleddig nem említett nagyszülő tiszta zsidó volt, ezért Imrédy nemcsak 12,5 %-os, hanem 37 %-os zsidó."

C.A. Macartney: Október tizenötödike - A modern Magyarország története 1929-1945 II. rész 390. oldal Gede Testvérek Bt. Budapest, 2006

"Közben azt hallom, hogy vidéki csendőrök érkeznek Pestre és a békásmegyeri gettóba gyűjtik a zsidókat."

"Augusztus közepén Eichmann részletes tervet készít, mely meghatározza, hogy napról-napra melyik kerület melyik utcájának zsidóságát szállítják a békásmegyeri téglagyárba."

Stern Samu: Emlékirataim - Versenyfutás az idővel! - A “zsidótanács” működése a német megszállás és a nyilas uralom idején, Bábel Kiadó, Budapest, 2004, 336. old.

"A németek panaszt emeltek Beregfy vezérezredes ellen. Nem teljesítette a parancsukat. Le akarják váltatni. … Jelentem a német hadvezetés a Beregfy parancsnoksága alatt álló magyar haderőt el akarta vonni a Kárpát-átjárótól, de az súlyos helyzetet eredményezett volna mind a csapatainkra nézve, mind a haza védelmében. Vörös vezérkari főnök is a parancs teljesítésének megtagadására szólította fel."

"Nem ezért kell leváltani. Hanem a korábbi sorozatos hibáiért. A vizsgálat is személyes felelősséget állapított meg az áprilisi veszteségek miatt!"

"Beregffy azután gátlástalan módon kiszolgálta a német érdekeket és a voronyezsi katasztrófa után a legnagyobb vérveszteségekkel járó hadműveletekbe vitte bele a rábízott hadsereget."

Folia historica /Vigh Károly: Az 1944. október 15-i sikertelen „kiugrási” kísérlet okairól

"1944-től az 1. hadsereg parancsnoka, amelynek élén 1944 áprilisában súlyos vereséget szenvedett az előretörő szovjetektől. A csatavesztés okait vizsgáló bizottság személyes felelősségét állapította meg..."

https://hu.wikipedia.org/wiki/Beregfy_K%C3%A1roly

"Itt a kiváló lehetőség megszabadulni ettől a nyilaskeresztestől!"

"Beregfy Károly (Cservenka, 1888. február 12.–Bp., 1946. március 12.) hivatásos katonatiszt, 1939. január 1-jétől a Hadiakadémia parancsnoka, 1941. január 1-jétől altábornagy, november 1-jétől a VI. hadtest parancsnoka, 1943. augusztus 1–től 1944. május 15-ig az 1. hadsereg parancsnoka, 1944. január 1-jétől vezérezredes. Augusztus 1–től október 16-ig a Honvédelmi Minisztériumban a központi átszervezéssel bízzák meg, Szálasi Ferenc kormányában honvédelmi miniszter és a Honvéd Vezérkar főnöke. A népbíróság halálra ítéli, kivégzik."

https://hdke.hu/tudastar/enciklopedia/beregfy-karoly/

"Miklós Béla vezérezredes kiváló lenne a helyére."

"Beregffyt (aki később Szálasi honvédelmi minisztere lett) augusztus 6-án leváltották a legnagyobb, azaz az 1. magyar hadsereg éléről, s a helyére Dálnoki Miklós Béla tábornokot nevezték ki."

Szent-Iványi Domokos: Visszatekintés 1941-1972, 164. old Magyar Szemle Könyvek 2016