1944. április közepe 

Budapest

"Végre tavasz lett."

"...könnyebb lett a sorbanállás a jegyre osztott élelmiszerekért."

"...valahol Weiss Manfréd Repülőmotorgyár és a ferencvárosi pályaudvar felett kiengedték terheiket."

"1944. április 3-án nappal az amerikai, sötétedés után a brit légierő bombázta a csepeli és a dél-budapesti hadiüzemeket: a Dunai Repülőgépgyárat, a Weiss Manfréd Repülőmotorgyárat, valamint a ferencvárosi pályaudvart. Az első Magyarország elleni légitámadásnak több mint ezer halálos áldozata volt. A légitámadások ezt követően a hadiüzemek és a közlekedési csomópontok ellen sorozatban ismétlődtek."

Magyarok a II. világháborúban / Magyarország és a Magyar Királyi Honvédség a XX. századi világháborúban 1914 – 1945 / Magyarország hadszíntérré válása 1944-ben, Arcanum Adatbázis Kiadó Arcanum Digitális Tudománytár (ADT)

"...az ország területének, ipari és közlekedési csomópontjainak rendszeres és folyamatos bombázása 1944. április 3-án vette kezdetét, mikor az amerikai légierő 15. légi hadseregének 450 darab B–17 és B–24 bombázó- és 137 vadászrepülőgépe megjelent Budapest felett. Legfőbb célpontjaik ekkor a ferencvárosi pályaudvar és a fővárosi repülőgépgyárak voltak. A legsúlyosabb kár a Dunai Repülőgépgyár Rt.-t érte, ahol magyar–német közös vállalkozásban Messerschmitt Me 210 gyorsbombázó-repülőgépeket gyártottak. Összes üzemrésze megrongálódott, s a gyár sárkányrészlegénél 80 millió pengős kár keletkezett."

Magyarok a II. világháborúban A keleti hadszíntér és Magyarország 1943 – 1945 7. Az arcvonalak mögött (1943 - 1945) Légitámadások Magyarország ellen (1944 – 1945) Arcanum Digitális Tudománytár (ADT)

"A súlyos sebesültek a Sziklakórház egyik barlangkórtermében vártak operációra..."

"— Jöjjön, Miklóspapa, legyen szíves! Itt vannak a bombázások sérültjei."

"Ezekben a hetekben csak kétszer hagyta el a Várat. Egyszer április 8-án, amikor annak érdekében, hogy kifejezze a lakossággal való együttérzését, Sztójay, Rátz, Csatay és Jaross kíséretében meglátogatta a főváros súlyosan bombázott területeit."

C.A. Macartney: Október tizenötödike - A modern Magyarország története 1929-1945 II. rész 333. oldal Gede Testvérek Bt. Budapest, 2006

"Délelőttönként folytattam a műtős tanfolyamot, asszisztáltam reamputációknál és instrumentáltam."

Gróf Edelsheim Gyulai Ilona: Becsület és kötelesség 1. kötet, 275. old, Európa Könyvkiadó, Budapest 2018

prilis 3-án délelőtt volt az első nagyarányú amerikai bombázás: Horthy-liget, Ferencvárosi pályaudvar stb. Utána elmentem a Sziklakórházba, és meglátogattam a segélyhelyeket."

Gróf Edelsheim Gyulai Ilona: Becsület és kötelesség 1. kötet, 293. old, Európa Könyvkiadó, Budapest 2018

"Szerencsére itt meg sem érezzük, még ha a fejünk felett is robbantanak. A szirénákat sem hallani, a föld sem remeg. Nyugodtan tudunk műteni. ... Egy központi motoros légszivattyú keringeti a levegőt. ... van egy saját kutunk. A meleg vizet betonmedencékben tároljuk, még a vízhálózat kiesése esetén is tudunk mosakodni és mosdatni. Van áramgenerátorunk is, ha leállna az elektromos hálózat."

Gróf Edelsheim Gyulai Ilona: Becsület és kötelesség 1. kötet, 260. old, Európa Könyvkiadó, Budapest 2018

A Sziklakórházról annak honlapján is sok érdekes megtalálható: https://www.sziklakorhaz.eu/tortenetunk/, de feltétlen érdemes elmenni egy vezetett látogatásra is oda.

"A haját teljesen elfedő főkötőben arca a szokásosnál is törékenyebbnek és ártatlanabbnak tűnt. Jól illett hozzá a nővéri egyenruha..."

"Agysebészünk nincs most. Pár napja letartóztatták azt az egyet, aki volt."

"200 szerencsétlen zsidó ügyvédet és orvost, ahogy Höttl írja, utólagos megfontolásból tartóztattak le."

C.A. Macartney: Október tizenötödike - A modern Magyarország története 1929-1945 II. rész 322. oldal Gede Testvérek Bt. Budapest, 2006

"Sztójay felelőssége! Szabad kezet kapott tőlem a zsidókkal kapcsolatos intézkedésekben."

"A Sztójay-kormány esetében azonban, mint ezt a miniszterelnök bejelentette, Horthy „az összes zsidó rendeletekre vonatkozólag szabad kezet adott az ő [Sztójay] vezetése alatt álló kormánynak és ezek tekintetében nem akar befolyást gyakorolni”."

https://mki.gov.hu/hu/hirek-hu/minden-hir-hu/a-reformatus-egyhaz-kuzdelme-a-magyarorszagi-zsidok-deportalasa-ellen

"...nem minden rendeletét írom alá."

"Nickyvel együtt Miklóspapáéknál ebédeltem 21-én, majd ebéd után hosszasan beszélgettünk. Miklóspapa többek között azt mondta, hogy ő nem ír alá semmilyen zsidóellenes rendeletet vagy törvényt, az ilyeneket — ha a minisztériumok kiadják — ő nem fogja ellenjegyezni."

Gróf Edelsheim Gyulai Ilona: Becsület és kötelesség 1. kötet, 275. old, Európa Könyvkiadó, Budapest 2018

"A másik felemelte az asztal sarkáról a budapesti telefonkönyvet, és elkezdett benne szélsebesen keresgélni. — A T betű jön, ugye?"

"Himmler március 19-én délután telefonon megkérdezte, hogy ,,minden zsidó vezető kézre került-e", és erre a Gestapo találomra válogatta ki a neveket a telefonkönyvből. Ezeket a szerencsétlen személyeket önkényesen nagyon fontos személyeknek nyilvánították, Mauthausenbe vitték, a politikai foglyok szokásos rendeltetési helyére, de a kevésbé fontos zsidók legtöbbjét és néhány igen gazdag zsidót - később ismertetendő okból - Magyarországon tartották."

C.A. Macartney: Október tizenötödike - A modern Magyarország története 1929-1945 II. rész 322. oldal Gede Testvérek Bt. Budapest, 2006.

"Heinrich Himmler, az SS birodalmi vezére már a megszállás napján, délben kért jelentést. Telefonhívásán Geschke meglepődött, mert az addig elfogott zsidók számát kérdezte. Gyors megoldást talált, budapesti telefonkönyvet hozatott. Az ezredes kikerestette kétszáz - „zsidó hangzású" nevet viselő - orvos és ügyvéd címét. Ezeket azonnal letartóztatták. Estére büszkén jelentette Berlinnek a magyar zsidóság kétezer vezető funkcionáriusának őrizetbe vételét.'”

Szita Szabolcs: A Gestapo tevékenysége Magyarországon 1939-1945 81. old, Corvina Kiadó Budapest, 2014

"Legalább kétezer gyanús személy kell a főnökségnek."

 "Az összes letartóztatott számát a becslések 2000-6000 közé teszik."

C.A. Macartney: Október tizenötödike - A modern Magyarország története 1929-1945 II. rész 322. oldal Gede Testvérek Bt. Budapest, 2006.